A provizórium.
489A provizórium.
1861. január 16-án az egy évtized óta zárva tartott közgyűlési termek ismét megnyíltak a vármegyei bizottsági tagok előtt. A jan. 28-án tartott megyegyűlésen a tisztikar a következőkép alakult meg: Alispánok: Kállay Emánuel és Somossy Ignácz. Főjegyző: Böszörményi László, később Gergelyffy János, aljegyzők: Kállay Pál, Jármy Elek, Korányi Miklós, Péchy Tamás, főügyész: Komjáthy Pál, főszolgabírák: Rásó Lajos, Mikecz Tamás, Vay Géza és Pilissy Lajos. Csakhamar megkezdődtek a korteskedések a közelgő képviselőválasztásokra. Az alkotmányos korszak ezúttal még rövid életü volt. Az országgyűlést feloszlatták, a megyei tisztikar működése a nov. 4-én tartott közgyűléssel véget ért, s helyét ismét kinevezett hivatalnokok foglalták el.
Az országgyűlés feloszlatása miatt támadt közingerültség oly erővel lépett fel, hogy a megyei nemességből még azok sem akartak hivatalt vállalni, akik a Bach-rendszer alatt szolgáltak.
Kállay Ödön.
A dr. Kállay Rudolf tulajdonában levő eredeti festmény után.
Az újonnan kinevezett cs. kir. biztos pedig be se juthatott a vármegyeházába; a főispáni lakosztályt karhatalommal volt kénytelen elfoglalni.
E kornak egyik érdekes alakja a szabolcsvármegyei születésü Szini Károly, aki a „Magyar birodalom” czímű füzetkével a 60-a években feltűnést keltett. Ezt a füzetet ő felségének ajánlotta és abban egyebek közt Nagy Lajos és Mátyás király birodalmának visszaállítását tanácsolta. Prottmann ezt a füzetet el akarta koboztatni, íróját pedig felségsértés vádjával fenyegették. A füzetet Bécsben vizsgálat alá vették és ennek az volt az eredménye, hogy a vádat nemcsak elejtették, hanem arra utasították az írót, hogy ha Ő felsége Budára jön, jelentkezzék kihallgatásra és személyesen nyujtsa át a füzetet. Ő felsége ez alkalommal nagyon kegyesen fogadta Szini Károlyt, aki ez időben még a „Lámpás” és az „Ujvilág” czímü lapokat szerkesztette. Csak néhány évvel ezelőtt halt meg a nyugtalan vérű, exczentrikus író a tébolydában.
