Éghajlat.
4Éghajlat.
Szatmár vármegye éghajlati viszonyaiban kifejezésre jut a térszíni nagy különbség hatása a vármegye sík és hegyes része között. A síkság éghajlata megegyezik a Nagy Alföldével; a hegyes rész hűvösebb, de ez sem nagyon zord. Sőt ha a két vidék főhelyeinek, Szatmárnak és Nagybányának hőmérséki adatait összevetjük, némely évben alig van lényeges különbség közöttük. Igy 1905-ben:
Január
|
Febr.
|
Márcz.
|
Április
|
Május
|
Junius
|
Julius
|
Aug.
|
Szept.
|
Okt.
|
Nov.
|
Decz.
| |
Szatmár
|
–7•1
|
1•5
|
5•5
|
8•9
|
16•6
|
19•7
|
22•5
|
22•7
|
17•9
|
7•5
|
7•2
|
–0•4
|
Nagybánya
|
–7•8
|
-2•7
|
5•0
|
8•6
|
16•1
|
19•9
|
21•2
|
21•5
|
16•3
|
7•4
|
7•3
|
1•0
|
Évi középhőmérséklet Szatmáron 10•–
Évi középhőmérséklet Nagybányán 9•3
Az előző évben, (1904) jóval nagyobb az eltérés s bár Szatmárról nincsenek meg az összes adatok, a meglevőket érdemes egybevetni.
Január
|
Febr.
|
Márcz.
|
Április
|
Május
|
Junius
|
Julius
|
Aug.
|
Szept.
|
Okt.
|
Nov.
|
Decz.
| |
Szatmár
|
-3•1
|
3•5
|
6•1
|
10•6
|
15•1
|
17•9
|
–
|
–
|
15•4
|
10•8
|
2•3
|
0•0
|
Nagybánya
|
–4•1
|
3-
|
5•4
|
10•4
|
14•4
|
17•5
|
20•4
|
19•3
|
14•8
|
10•6
|
1•8
|
–0•5
|
Szatmár hőmérséklete melegebb és szárazabb; alföldi jellemű, míg Nagybányáé hűvösebb és nedvesebb: mint Erdélyé. A légnyomás középszáma Szatmáron 750•6 mm. Nagybányán 742•0 mm. Szatmár sokkal szelesebb, mint Nagybánya; itt a nyugati szél uralkodik, ott a délkeleti s délnyugati. Csapadék tekintetében különösen nagy az eltérés. Nagybányán aránytalanúl több az eső, hó, stb. mint Szatmáron. Az évi csapadék összege ott 1130, itt 553 mm., s a csapadékos napok száma ott 158, itt 103. Erősen esős hónapok a hegyvidéken április, június, szeptember, október, november hónapok, a síkon csak októberben volt jelentékenyebb csapadék. 1904-ben Nagybánya is sokkal szárazabb évet ért, de azért ekkor is jóval több volt a csapadéka, mint Szatmárnak. A hegyvidék dús esős éghajlatát jellemzi, hogy ebben az évben Kapnikbányán 1235, Felső-fernezelyen 922, Felsőbányán 837 mm. volt az évi átlag, míg a síkon még Szatmárnál is volt alacsonyabb mérték: Mátészalkán 488, Szaniszlón 335, Nagykárolyban 317 mm. Bizony szomorú ez a termelési viszonyokra. Hamar kisül a fű a réteken s a szárazságban gyakran nem fejlődik a búza, tengeri, stb. De azért tekintetbe kell vennünk, hogy azért nem marad el az alföldi csapadékviszonyoktól s egy színvonalon áll pl. Debreczen, Szeged vidékével, sőt még fölötte is egyes vidékeknek, így ez évben Hódmező-Vásárhelynek stb.
