AZ UTOLSÓ NEGYVEN ÉV TÖRTÉNETE. Irta ifj. dr. Reiszig Ede | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai

531AZ UTOLSÓ NEGYVEN ÉV TÖRTÉNETE.
Irta ifj. dr. Reiszig Ede

A kiegyezéstől, napjainkig terjedő negyven év, a vármegyei önkormányzat és közigazgatás történetének egyik legmozgalmasabb korszaka. Az 1848. XVI. törvényczikk átalakította ugyan az ősi rendi vármegyét, de végleges rendezését a következő országgyűlésre hagyta. Az 1848-iki nagy átalakulás nem vethetett mélyebb gyökeret a vármegyében, mert csakhamar elnyomta a fegyverzaj, majd a szabadságharczot követő önkényuralom, a vármegyei önkormányzatot hosszú időre száműzte a közigazgatás teréről. A kiegyezést követő korszak feladata volt, hogy az ősi vármegyét, a régi közigazgatást, a változott alkotmányos viszonyokhoz képest átalakítsa, abba beilleszsze, s ezáltal a vármegyei közigazgatás jövő fejlődését biztosítsa.

Közvetetlen a kiegyezés után meg is kezdődött ez a munka, fent az országgyűlésen s itt a vármegye székházában és azóta szinte szakadatlanul tart. De mind a törvények, mind a kormányrendeletek végrehajtása elsősorban a vármegyei önkormányzat dolga lett s így a vármegye közönségére hárúlt a feladat, hogy az önkormányzat és a közigazgatás fejlesztése érdekében tett intézkedéseket a gyakorlati életbe átvigye, azoknak eredményéről, jelentőségéről meggyőződést szerezzen, aggodalmainak kifejezést adjon, esetleg a törvényhozás és a végrehajtó hatalom figyelmét egyes intézkedésekre irányítsa.

Megfelelt-e ennek a feladatnak Szatmár vármegye közönsége, arról négy évtized története ád számot. Négy évtized munkássága, küzdelme és eredménye fekszik előttünk. Krónikásának feladata, hogy a lefolyt évtized eseményeiről hű képet fessen, azokból a tanulságot levonja, de még nem lehet rendeltetése, hogy azoknak bírálatába bocsátkozzék.

Hiszen ez a korszak még nem zárult le előttünk, azok a férfiak, a kik a lefolyt negyven év alatt a vármegye sorsát intézték, annak közéletében vezérszerepet játszottak, még nagyrészben életben vannak, így még a teljes embert nem láthatjuk előttünk, de ha vannak is közöttük, a kik elköltözködtek az élők sorából, vagy félrevonulva letüntek a közszereplés teréről, azokról sem mondhatunk ma még bírálatot, midőn az események sokkal közelebb állanak hozzánk, semhogy képesek volnánk, hatásuk alatt, elfogulatlanságunkat megőrizni.

Nem is lehet tehát a czélunk, hogy a lefolyt négy évtizedre kiterjedőleg teljes korképet tárjunk olvasóink elé, csak röviden fogjuk vázolni az eseményeket, különösen a vármegyei közigazgatás fejlődését, de ha itt-ott politikai kérdéseket is érintünk, azokra is csak annyiban terjeszkedünk ki, a mennyiben Magyarország történetével összefüggésben állanak.

***

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem