A síkság.
A síkság.
A talajviszonyok a XIX. század utolsó tizedéig, míg az ecsedi láp le nem csapoltatott és a Szamos ártere óriási terjedelemmel bírt, sokkal kedvezőtlenebb befolyást gyakoroltak a közegészségre, mint ma. Azelőtt a malária a síkságon, tehát a vármegye túlnyomó részében, uralkodó betegség jellegével bírt; ma már csak szórványosan és ritkán fordúl elő; de már nem az áradásos hordalékok síkjain, a hol eddig hazája volt, hanem a Nyirvidéken, a homokdombok közé ékelt, kisebb terjedelmű, lapos területekre összegyülemlő csapadékvízből és az erdődi járás hullámos felszínű agyagtalaján összegyülemlő vadvizekből hordja szét a szúnyog, elvétve; szórványosan. Az ilyen malária-fészkek száma is rohamosan apadásban van, a folyton terjedő kulturmérnöki talajszárító művek alkotásával.
322Száraz nyári időben a síkvidéken mélyen felporhanyúl az úttest, s ha szél is járul hozzá, porral telik meg a forró levegő; behatol az udvarokba és lakásokba. A Nyirvidéken ezek az egészségre káros viszonyok már kora tavaszszal kezdődnek, de kárpótlást nyer érte azzal, hogy míg a televény fekete föld és agyag vidékein őszi és tavaszi esőzéskor az egész út sárrá válik, addig a homoktalaj útjai esőben megjavulnak. Maga a por a tuberkulozis elterjedésének előmozdításával befolyásolja itt az életviszonyokat. A Nyiren a por olykor tömegesen okozta a szemhurutot. A sáros, nehéz utak viszont az erdődi, gyarmati és csengeri járásokban egyebek között az egészségügyi szolgálatot megbénítják.
A vízszolgáltatás sokféle a vármegyében. A szamos- és tiszamenti községek, egész a legutóbbi időig, a folyó vízét itták. A kolerajárvány elleni védekezés megindította a mozgalmat, hogy az összes folyómenti községek mély fúrásu közkútakkal legyenek ellátva, mert eddig az egész vármegyében csak 60 községben volt ilyen kút.
A magas hegyvidéken kitünő forrás- és kútvizet isznak. A síkságon és a hegyvidék alantabb fekvő községeiben magasan helyezkedik el a talajvíz; a feltalajba ásott kútakba rövid úton jutnak az állati és növényi bomló anyagok; ezért ihatatlan rosszak az árterek feltalajába ásott kútak vizei.
A Bükk alján kevés a kút, mert mélyen helyezkedik el a talajvíz, sőt Sándorfaluban, Alsó- és Felsőboldádon már kizárólag csak vízgyűjtő-medenczékbe szedik a csapadék vizeit és azt isszák. Sándorfaluban államsegélylyel most tesznek kísérletet egy mélyfúrású közkút létesítésére. A mezei kutak fertőzöttsége is több ízben kiindulási pontja volt hasi hagymáz-járványoknak, így Nagyecseden, Vállajon és Kálmándon.
