Bikszád.
Bikszád.
Legelső Bikszád. Kétszáznál több magyar fürdőnk között is elsőrangú; szerencsés vegyalkatú vize pedig egyedül áll a maga nemében. Vizének gyógyító erejét már a XVIII. században is ismerték, s nemcsak a környék földesurai, hanem a szomszéd vármegyék fürdőközönsége is elkocsikázott ide és kedves s a mi fő, gyógyulással teljes nyarat töltött itt. A múlt század első évtizedeiben fedezték fel orvosaink, hogy milyen kincs a bikszádi víz, s azóta egész kis irodalom keletkezett a fürdő és gyógyvíz balneotherapiai hatásáról. Mind a hazai, mind a külföldi, hírneves szaktekintélyek megállapították, hogy égvényes, konyhasós ásványvize fölötte áll minden e fajta ismert ásványvíznek. Már 1848-ban ezt írja róla Tognio tanár: „Országszerte, de egész Európában is kevés gyógyvíz van, mely a bikszádihoz hasonló. Vajha megszívlelné ezt tulajdonosa, s emlékezetükben tartanák Magyarország orvosai. Valóban különös, hogy míg Pesten a lengyel scsavniczai vizet árulják, a sokkal jobb Bikszádiból egyetlen csepp sem látható”.
Kovách Imre tr., jeles balneologusunk pedig a bikszádi fürdőről írt czikkét így fejezi be: „Im' ily kincsek hevernek Bikszádban a nagy közönségre nézve parlagon. A magyar Luhatschoviczot csak a környék látogatja, s vízüzlete a seltersi mellett eltörpül”.
A múlt század utolsó évtizedeiben érte el Bikszád az igazi föllendülés korát. Különösen pedig azóta, hogy kiépült a szatmár-bikszádi szárnyvasút s így közvetetlen összeköttetésbe került az ország vasúthálózatával. 1905 tavaszán egyszerre kezdték meg a vasút és a fürdőtelep új épületeinek építését. Mikor az első vonat berobogott, már 160 kényelmesen berendezett szoba várta a vendégeket.
A fürdő kisebb-nagyobb hegyek koszorujába foglalva, mintegy öt négyszög-mértföldnyi völgymederben fekszik. E völgy csodálatos szép; alacsony kis hegyláncz választja el a Nagy Alföldtől; rónáit kristályvízű patakok szelik át, dúsan termő szántóföldek táblái tarkítják, odább szálas és cserjés erdők teszik változatossá. S kilátni az egész Avasra, a mely egyik legszebb része a vármegyének.
A telep egészséges, zord áramlatoktól s éjszaki széltől védett fekvésü, 204 m. magasságban van a tenger színe fölött. Levegője portalan, ózondús, illatos, ívóvize bőséges és jó. Klímája szelíd és állandó, a reggeli és esti hőingadozások szelíd átmenetűek. A csapadékok mennyisége arányos s többnyire derűs, száraz idő jár, kivált a szezon derekán. Fontos előnye ennek a hosszú időn át tartó derült klímának, hogy május és szeptember is teljesen alkalmas idő a kúrára. Pompás klímájáért szokták „a hurutosok Mekkájának” mondani.
Bikszád. – Anna-lak.
Bikszád. – Gyertyánfasor.
Bikszád. – Mária-lak.
Bikszád. – A nagy vendéglő.
Bikszád. – A nagy vendéglő étterme.
Bikszád. – A nagy vendéglő terrasza.
Bikszád. – Ásványos vízfürdők.
Bikszád. – A tennisz-pálya.
329A rég, ihatalmas ősparkot száz holddal toldották meg az új berendezés alkalmából a szintén százados tölgyekkel és hatalmas fenyőkkel borított környékből. Impozáns vendéglőt, fürdőházat, inhalatóriumot, szénsavas fürdőket, hidegvíz-gyógyintézetet, napfürdőket és kedves, bizalmas pavillonokat emeltek. Az öszszes épületek s a park, vízvezetékkel vannak ellátva és a modern igényeknek teljesen megfelelően szerelve fel, s acetylen-világítás van a helyíségekben.
Három gyógyforrása van a fürdőnek. A források faragott kövekkel vannak körülfogva és a csinos vasrácsos pavillon megóvja azokat mindennemű fertőzéstől. Névszerint a következők: 1. A Klára-forrás, leggazdagabb a három forrás között. Az ívó-csarnok közepén található. Egy méter átmérőjü, két és fél méter mély, igen bő víztartalommal. A víz tiszta, színtelen és szagtalan; erős, csípős, égvényes, sós utóízzel. Esős időben erősen kénszagu. Hőmérséke (20 C°-os időben) 16° C. Palaczkozásra és ívókúrára csak ezt használják. 2. Az István-forrás, az előbbitől délre fekszik 4 méter távolságban; 22 cm. átmérőjü, 2 m. mély. Hőmérséke 20°-os időben 15° C. 3. Az Endre-forrás, a legnagyobb az összes források között. A Klára-forrástól nyugatra fekszik, kb. 1•5 m. távolságban. Foglalata kerek, hossza 3•30 méter, szélessége 1•31 m., mélysége 193 m. Vízmagasság (legnagyobb vízállásnál) 1.32 m. Hőmérséke: 15•5° C. Felületén időnként sárgásbarna élenyülési termék úszkál; vize egyébként színtelen, tiszta, szagtalan. Ize kifejezetten sós, lúgos. Vizét jórészben fürdővíznek használják a kádfürdőkhöz.
A „Bikszádi Klára-forrás” a legjelesebb konyhasós égvényes savanyúvizekkel bátran kiállja a versenyt, a mint az kitünik a következő összehasonlításból, a melyet Lengyel Béla egyetemi tanár, a víz vegyelemzője készített:
Emsi Kränchen 0,97 s.-r. konyhasót, 1,98 natrium-hydrocarbonátot.
Gleichenbergi Johannesbr. 0,47 konyhasót, 2,83 natrium-hydrocarbonátot.
Niederseltersi 2,2 konyhasót, 1,25 natrium-hydrocarbonátot.
Bikszádi Klára-forrás 2,30 konyhasót, 6,02 natrium-hydrocarbonátot.
Gleichenbergi Johannesbr. 0,47 konyhasót, 2,83 natrium-hydrocarbonátot.
Niederseltersi 2,2 konyhasót, 1,25 natrium-hydrocarbonátot.
Bikszádi Klára-forrás 2,30 konyhasót, 6,02 natrium-hydrocarbonátot.
A bikszádi lúgos-sós víz tehát a külföldi hasonló összetételü ásványvizekkel, nevezetesen az emsi, gleichenbergi és seltersi forrásokkal nem csupán egyenrangú, hanem azokat gazdagabb szíksó (natrium hydrocarbonat) tartalmával sokszorosan felülmúlja, a gleichenberginél háromszor s a seltersi vizeknél csaknem hatszor annyi natrium hydrocarbonatot tartalmaz. Lengyel tanár, a kiváló vegyészprofeszszor, vizsgálatai befejezésével indíttatva érezte magát, hogy azok eredményéről az országos magyar kir. balneologiai egyesült kongresszusán nyilvánosan beszámoljon. A szép és tanúlságos felolvasás tudományos eredménye általános érdeklődést keltett s a kevéssé méltányolt vizet egyszerre országszerte keresetté tette. A víz forgalma ma már a két milliónyi palaczk évi fogyasztást meghaladja.
A víz töltése, palaczkolása és dugaszolása mintaszerű. A palaczkozó helyiségek, a tágas raktár, az expediálás és a czélszerű készülékkel berendezett palaczkmosó helyiség látványosságszámba mennek. A belföldi orvostanárok és vegyészek egybehangzó véleménye szerint, a bikszádi víz a legideálisabban kezelt ásványvizek között is a legelső helyen áll. Bakteorologusok által végzett ismételt vizsgálatok a mellett bizonyítanak, hogy a víz, hosszabb idei állás után is csíramentes, friss és élvezhető marad. A bikszádi viznek ma már országos hírneve bizonyára a mintaszerű kezelésben leli magyarázatát. Az ásványosvíz kezelése Teller Ferencz fürdőigazgató személyes felügyelete mellett történik, ki ismert szaktekintély e téren.
A bikszádi víz gyógyító hatását tapasztalni lehet különösen a légutak és emésztő szervek idült hurútos bántalmainál, vesekő, húgyhomok, pyelitis és idült hólyagbántalmaknál, a görvély-kór különféle nemeinél (különösen a scrophulosis torpidánál, ) az angolkórnál és régi izzadmányoknál. A fürdő volt orvosai: Jelenffy Károly, Török József, Vajay Imre és Ecsedy Gedeon s mostani főorvosa, dr. Rottenbiller Ödön a következő gyógyjavallatokat állították össze.
1. Szokványos székrekedésnél, a gyakran vele járó aranyérnél s az epepangásból eredő sárgaságnál. A vesék tevékenységét is észrevehetően fokozza. 2. Az emésztőcsatorna (gyomor és bél) elnyálkásodásánál s a tökéletlen emésztés, rendetlen bélműködés kapcsán jelentkező gyomorsav-túlképződés eseteiben. 3. A légzőszervek, különösen az u. n. felső légútak (gége és légcsőhurútok) idült bántalmainál; az énekléssel és túlhajtott dohányzással járó meg-megújuló rekedtségnél. 330Az újonnan épített s a modern hygiene követelményeinek megfelelő, fényesen berendezett inhalatoriumban (belégző-helyiség a fürdőépületben) a bikszádi sós-lúgos víz elporlasztva egyenesen a beteg helyekre kerül. 4. Idült gyomorhurutnál. A bikszádi víz évtizedes tapasztalat szerint valóságos specificum e betegség számára, de csakis előírt, pontosan megtartott diéta mellett. 5. A kerek, u. n. peptikus gyomorfekélynél. A gyógyulást gátló gyomorsav közömbösítése révén. 6. Ideges emésztési zavaroknál (Dispepsia nervosa). 7. Idült bélhurutnál főleg enyhe bélmassage-al kapcsolatban. 8. Czukorbetegségben szintén kitünően bevált gyógyszer. Legalább a czukortartalom csökkentését illetőleg. A megfelelő diéta előírása a vezető fürdőorvos dolga, ki egyben arról is gondoskodik, hogy a czukorbeteg a vendéglőben, a megszabott ételeken kívül, egyebet ne kapjon. 9. Idült hólyaghurútnál valósággal unikum. Rendszeres fürdőhasználat az ivókúra hatását azután csak fokozza. 10. A szénsavas fürdők a szív idült betegségeinek s szervi szívbajoknak kezelését is lehetővé teszik. De az ideges szívbajok számára is kitünőek, nemkülönben nemi tehetetlenségnél és terméketlenségnél sokszor meglepő hatásúak. 11. Gazdag konyhasótartalmú ásványos vize igen jól beválik a női ivarszervek bajainál is. 12. A sósfürdők által megindított fokozott anyagcsere, kapcsolatban megfelelő diétával és az alkaliás víznek bőséges ivásával a csúzosak és köszvényesek gyógyulását is nagyban elősegíti. 13. Tekintve végül egészséges klímáját, ózondús, portalan levegőjét és szelektől védett fekvését, súlyosabb betegség után üdülőhelynek is kitűnő, s nyári tartózkodási helyül olyan idegbajoknál és gyengeségeknél is beválik, a melyek vérhiányon, fehérvérűségen avagy nagyfokú kimerülésen alapulnak. Különös jó hírnek örvendenek a lúgos-sós vizek a görvélyes gyermekek hurutos bajainál, gyomor- vagy bélhurut, vagy a légző-szervek, avagy az uropoetikus rendszer-gyulladása. Gyakran alkalmazzák a bikszádi vizet a gümőkóros betegeknél is, kiknél az idült tüdőhurúthoz étvágytalanság társul. Ilyen betegeknél a lúgos, konyhasós vizek rendszeres élvezete nemcsak a kínzó hurutot csökkenti, hanem étvágyukat is visszaadja.
A fürdőzőknek nyolcz pavillon ad lakást, a Berta, Anna, Móricz, Mária, Svájczi, Turul, Orient és Alföld lak nevű épületek, összesen 160 szobát. A napi szobaárak 1•40-től 7•20 korona között váltakoznak. A gyógyítás minden módozatát használhatja a beteg, illetőleg mindenki csak azt, a mit az orvosi vizsgálat reá nézve hasznosnak ítél.
Hogy milyen arányban fejlődik a fürdő, mutatja az, hogy a múlt század közepén még egy-egy nyáron csak 15–20 környékbeli család szokott itt megfordulni s hosszabb-rövidebb ideig tartózkodni. 1900 körül a látogatók száma 350 körül volt, s a bikszádi vasút megnyílta, 1906 óta 1200-nál több vendége volt egy-egy idényben. A fürdő tulajdonosa Szent-Ivány Gyula, a ki nagy áldozatkészséggel és nagyarányú tevékenységgel emelte az elhagyatott kis üdülőhelyet európai fürdő szinvonalára.
Szatmár vármegye másik fürdője a Máriavölgyi, Turvékonya határában, és a Büdössár fürdő Vámfalu község határában. Mind a kettő a gróf Vay Gábor uradalmához tartozik s ő tart fenn szerényebb igényű, de csinos és gyógyító hatására nézve kitünő fürdőt.
