Fertőző betegségek.
Fertőző betegségek.
A vármegye összlakosságának nagyobb része kisközségekre van deczentralizálva. A vármegyében 285 kisközség van, ezek közül is 100 olyan, a hol a lélekszám a hatszázas számkörnek jóval alatta marad. A 18 nagyközség lélekszáma is csak 3000–6000 közötti. A lakosságnak ilyen jelentékeny deczentralizácziójában birja a vármegye egészségügye egyik természetes védőszervét a fertőző betegségek elharapódzása ellenében.
1906-ban fertőző betegségekben a következő halálesetek fordultak elő: hólyagos himlőben 9, kanyaróban 229, vörhenyben 278, szamárhurutban 179, roncsoló toroklobban 82, hasihagymázban 183, gyermekek hasmenésben 76, vérhasban 22, gümőkórban 1366, kiütéses hagymázban 1, pokolvarban 19, orbánczban 26, gyermekágyi lázban 16, összesen 2486.
A fertőző betegségek elleni küzdelemnek sok helyen akadálya az egyszobás lakás; ily lakásban a családközi elkülönítés télen kivihetetlen. Ezt nem tekintve, minden óvóintézkedés kivihető, a hol lelkes orvos és erélyes főszolgabíró van.
A fertőtelenítési készültség áll 8 járási és 3 városi gőzfertőtelenítő gépből. Ezenkívül a formalin-fertőtelenítést szerzik be járványok idején incidentaliter az érdekelt községek, illetőleg körjegyzőségek. Végül az öszszes 334községek a nagyság arányában fel vannak szerelve carbollal, lysollal és égetett mészszel.
A gümőkór legnagyobb jelentőségü alakja, a tüdővész elterjedése a vármegyében nem egyenletes. 1907-ben legkevesebb áldozatát szedte Nagykároly városában, 41 halálesettel az összes halálesetek 9•21 hányada és a szatmári járásban, 120 halálesettel 9•54% hányada. A nagykárolyi járásban 147 halálesettel 11•51 hányada volt. Legjobban a fehérgyarmati és nagybányai járásokban; továbbá Nagybánya városban van elterjedve; valószínű, hogy e helyeken az alkoholista, s a bányász-életmóddal összefüggő helyi körülmények lánczolatában találja okát; a szalkai járásban pedig valószinűleg a hosszú tartamú poros időszak ád alkalmat a fertőzésre. A fehérgyarmati járásban 118 tüdővészes halálesettel, az összes halálesetek 16•25 hányadát, a nagybányai járásban 142 halálesettel, az összesnek 15•63 hányadát, Nagybányán 50 halálesettel az összes haláleset 15•01 hányadát, a mátészalkai járásban 162 tüdővészes halálesettel az összes halálesetek 14•18 hányadát, a csengeri járásban 77 halálesettel 11•61; az erdődiben 101 halálesettel 11•82 hányadát tette. Felsőbánya egészséges klímájára vall, hogy ott, annak ellenére, hogy ott sok bányász él, mégis csak 9•30 hányadát tette az összes haláleseteknek.
Pellagra a váraljai és erdődi járásokban fordul elő, mint tájkór, oly helyeken, a hol kizárólag kukoriczával táplálkoznak az emberek. A trachoma jelenleg 90 beteggel van képviselve a vármegyében; ezek közül 40 csak legutóbb jött haza Amerikából. A legtöbb trachomás az erdődi s a mátészalkai járásban van.
