IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET. Irta Vende Ernő

Teljes szövegű keresés

350IRODALOM, TUDOMÁNY ÉS MŰVÉSZET.
Irta Vende Ernő
Valamely helynek földrajzi fekvése, nemzetiségi viszonyai és a területén lezajlott történeti események nagy befolyással vannak ama földterület lakosainak kulturális fejlődésére. Ilyen nézőpontból tekintve, első pillanatra úgy látszik, mintha Szatmár vármegye, különösen kedvezőtlen nemzetiségi viszonyai következtében, épen nem volna alkalmas arra, hogy területén magasabb szellemi, irodalmi és tudományos élet kifejlődjék, és hogy a megye kihatóbb kulturális mozgalmak kiinduló pontjául szolgáljon. De ha mélyebben kutatjuk nemzetünk művelődésének fejlődését, arra a meggyőződésre jutunk, hogy Szatmár vármegyének hazánk kulturális fejlődésében igen nevezetes szerep jutott. Nemzetünk társadalmi, politikai, irodalmi és tudományos életének alig van egyetlen mozgalma, melyben e vármegye hathatósan részt ne vett volna, sőt voltak olyan idők is, – mint a reformáczió kora, – midőn e vármegye férfiai vezető-szerepet vittek a nemzet szellemi életében és e vármegye nem egy olyan kiváló szellemet is ajándékozott a nemzetnek, a melyet nemcsak e vármegye, hanem az egész nemzet is büszkeséggel vallott a magáénak.
Szent István nejének, Gizellának, valamint később II. Gézának német telepítései jótékony hatással voltak a kulturális fejlődésre. A kereszténység is korán elterjedt. A kaplyoni monostor már 1080 táján épült és valószínűleg mind ebben, mind a vármegye többi kolostoraiban is virágzó szellemi munkásság fejlődött ki. De a tatárjárás pusztításai, majd később a törökök dúlásai ez emlékeket teljesen megsemmisítették, úgy hogy e vármegye középkori irodalmából semmi sem maradt reánk. Csupán a magyar renaissance korának végén tünik fel a vármegye neve az irodalom történetében, nagy fiának, Bakócz Tamásnak életével. Az európai nagyságu esztergomi bíboros-érsek Erdődön született s a város legalacsonyabb hajlékából emelkedett csaknem a római pápa székébe.
Annál több bizonyítékunk van arra, hogy a reformáczió korában élénk tudományos és irodalmi élet virágzott itt. A magyar Luther, Dévai Biró Mátyás erdődi, majd szatmári pap volt, a ki nemcsak terjesztője, hanem első szervezője is volt egyházának.
E vármegyében születtek: Erdősi Sylvester János (1505.) korának egyik legkiválóbb írója és tudósa, az első magyar nyelvtan és az első magyar distichonok szerzője, jeles bibliafordító; Batizi András (1510.) a híres reformátor, hithirdető és énekszerző, a kinek 44. zsoltára a költői erő és a hang nemessége tekintetében vetekedik kora istenes énekeinek legjelesebbjeivel és a ki bibliai történeteivel úgyszólván megalapítója e kor moralizáló irányának; Károli Gáspár (1529–1592.) a felsőmagyarországi kálvinista egyházak szervezője, az első teljes magyar biblia fordítója; Károli Péter (1543–1576.) az erdélyi unitárius vallás megalapítójának, Dávid Ferencznek leghatalmasabb ellenfele és Melius Juhász Péternek, a magyar Kalvinnak leghűségesebb bajtársa; Milotai Nyilas István (1571–1623.) Bethlen Gábor erdélyi fejedelem udvari papja, a tiszántúli egyházak püspöke; Bánfi Hunyadi János (1576–1650.) a londoni Gresham College híres tanára; Tótfalusi Kis Miklós (1650–1702.) a világhírű magyar könyvnyomtató, betűmetsző, jeles író és nyelvtudós.
A nemzeti szellem felújulásának irodalmi küzdelmeiben is részt vesznek e vármegye jeles férfiai. A mándi születésű Gáti István (1749–1843.) is ennek 351a küzdelemnek lelkes katonája, a Dugonics iskolájának, a magyaros iránynak lelkes tagja, az univerzális nyelvelméletnek és a stenografiának első úttörője. Kézy Mózes, Kazinczy Ferencz belső barátja, a maga idejében országos hírű latin költő. Fándy László egyike, azon keveseknek, a kik Kármán folyóiratában, az Urániában buzgólkodtak a magyar irodalom emelésén.
A Kazinczytól felidézett nyelvújítási harczban is tényleges részt vett Szatmár vármegye. Midőn ugyanis a harcz már annyira elmérgesedett, hogy a vármegyék gyűlései protestáltak Kazinczy nyelvújító iránya ellen, Szatmár vármegye rendei Domahidy Menyhértet bízták meg, hogy a neologusok ellen gúnyiratot szerkeszszen, mely Kazinczynak is kezébe került. De nemcsak ellenesei, hanem lelkes hívei is voltak e vármegyében a nyelvújításnak, mert ugyancsak egy szatmármegyei ősi nemesi család sarja volt az a férfiú is, a ki mesterét, Kazinczyt, az orthologusok támadásai ellen megvédelmezte. Az orthologusoknak a Kazinczyt gúnyoló Mondolat-ára való kíméletlen szatírájú Felelet, a Kölcsey Ferencz* ) tollából eredt. Ugyancsak a legszélsőbb neológusok közé tartozott a jeles útirajz-író Oroszhegyi Józsa (1822–1870.) is, a híres orvosnak és a hirhedt orvosi műszók gyártójának, Bugát Pálnak, pártfogoltja és buzgó követője, a ki mestere példájára maga is számos vegytani és orvosi műszót gyártott és terjesztett.
) Szemere Pállal együtt írta a Felelet a Mondolatra czímű művet.
 
Kölcsey működése átvezet az irodalom nemzeti és a magyar történet reform-korszakába, melynek ő legeszményibb bajnoka. Szatmár vármegyének e kiváló férfia örök érdemet szerzett magának mind az irodalom, mind a politikai élet terén. Mint író, megalapítója, a magyar művészi kritikának, dramaturgiának, az akadémiai emlékbeszédnek, mint politikus alapvetője a művészi magyar politikai szónoklatnak és mintaképe az eszményi hazafinak. Méltó társa a közéleti és politikai tevékenység terén a homoki születésű Berenczei Kováts Lajos (1812–1890), Széchenyinek leghívebb barátja és minden tervében legbuzgóbb munkatársa, a magyar közlekedésügynek első vezetője, kora legképzettebb közgazdasági írója és publiczistája. Ez a vármegye adta a nemzetnek e mozgalmas korszak nagy tudósát, Lugossy Józsefet (1812–1870.), a híres szanszkrit nyelvészt és archeológust és Pap Endrét (1817–1851.), a kiváló publiczistát és költőt.
De nemcsak a múltban, hanem nemzetünk szellemi fejlődésének újabb korszakában is jelentős szerepe volt Szatmár vármegyének és a jelen kulturális mozgalmaiban is mindenütt ott találjuk e vármegye jeles fiait.
A magyar költészet legdrágább kincseit, szerelmi liránk legragyogóbb gyöngyeit, Petőfi Sándor költeményeinek legszebbjeit, az erdődi inspektor bájos leánya, Szendrey Julia sugallta, ki maga is tehetséges írónő volt. Szatmár-megye szülöttje: a múlt század második felének kitűnő humoristája, Lauka Gusztáv és a legkitűnőbb magyar bohózatnak, a „Peleskei nótárius”-nak szerzője, Gaál József. A legújabb kor költői és tudósai között ott találjuk Bartók Lajost, a jeles lirikust és drámaírót, Bodnár Zsigmondot, az irodalomtörténetírót, a ki egy új filozófiai rendszerrel, a „haladás törvényével” a történeti tudomány vizsgálódásának új alapot akart teremteni, Kiss Áront, paedagógiai irodalmunk egyik alapvető munkását, népoktatásunk egyik kiváló szervezőjét, Jendrassik Jenőt, az európai hírű fiziológust, a budapesti élettani intézet megalapítóját, Acsády Ignáczot, a történetírót, Barna Ferdinándot, a magyarok ősműveltségének kutatóját, Zolnai Gyulát, a kolozsvári egyetem tanárát, a kitünő nyelvészt, Schönherr Gyulát, a jeles bibliográfust és történetírót stb.
A tudomány és irodalom e neves munkásain kívül e vármegye a magyar művészetnek is adott kiváló férfiakat: Lendvay Márton, a Nemzeti Színház híres drámai hősszínésze, Kovács Gyula, a kitünő Shakespeare-alakító és Ligeti Antal tájképfestő szatmármegyei származásuak.
Nem hagyhatjuk e helyen említés nélkül azt a két szatmármegyei helységet, a mely két írónak ott tartózkodása és munkái révén kiváló irodalomtörténeti jelentőséget nyert. Ezek: Nagypeleske és Koltó.
Az egyiknek örök emlékezete gróf Gvadányi József lovas-generális és a XVIII. század hírneves írójának, a másiké Petőfi Sándornak a nevéhez fűződik. Gvadányi 1766-ban volt Szatmártt állomáson, a honnan gyakran átrándúlt 352Nagypeleskére, a mely helységnek ura Becsky György, testi-lelki jó barátja volt, s vendégszerető házában sok jó órát töltött. Itt időzésének emlékét örökítette meg a Peleskei nótárius-ban, a magyar irodalom egyik legjobb ízű szatirárájában, a melynek „Ajánló levele” 1788 január 1-én Nagy-Peleskén kelt és a melynek főalakja, Zajtai István sem költött alak, hanem valószínűleg egy Gvadányitól ismert nagypeleskei ember volt, talán maga Becsky György.
Koltó irodalomtörténeti jelentősége Petőfi nevéhez fűződik, a ki mézesheteit Szendrey Juliával ott töltötte (1847 szept. 8-tól okt. 20-ig) és itt írta Juliához intézett költeményeinek legszebbjeit.* )
** Petőfi Szatmár vármegyében való tartózkodása alatt 75 költeményt írt, melyek így oszlanak meg: Szatmár 33, Koltó 28, Erdőd 4, Nagykároly 4, Cseke 4, Nagybánya 2,
Alábbiakban betűrendben közöljük a Szatmár vármegyében született és működésökkel e megyéhez csatolt írók, tudósok és művészek tekintélyes és érdemes gárdájának életrajzi adatait, fontosabb műveik felsorolásával.

 

Acsádi Ignácz. Adler Adolf. Áldor Adolf. Asztalos György. Bacca Péter. Bakócz Tamás. Balogh Péter. Bánfi-Hunyadi János Barbul Jenő. Barna Ferdinánd. Barna Ignácz. Bársony István. Bársony János. Bartha Béla. Bartók Ida. Bartók Lajos. Báthory Endre. Batizi András. Berky Ferencz. Biró László. Bodnár Zsigmond. Boros Bálint. Böszörményi Károly. Csányi Dániel. Cseh Lajos. Czelder Márton. Daróczi Vilmos. Dengi János. Doby Antal. Domahidy Menyhért. Égly Mihály. Ember György. Ember Károly. Fábián István. Fándly László. Farkas Ferencz. Farkas Jenő. Fésős András. Fiók Károly. Frank Ignácz. Gaál József. Gáti István. Góth Mór. Görbe Geyza. Havas Miklós. Heiszler József. Hofbauer Ignácz. Illyés Bálint. Ilosvay László. Irsik Ferencz. Jendrássik Jenő. Jordán Ferencz. Kabos Ede. Kallós Lajos. Kanizsay Zsigmond. Károli Gáspár Károlyi Péter. Károlyi Sándor. Katona Klementin. Kelen Ferencz. Kelen József. Keresztszeghy Etta. Kézy Mózes. Kiss Áron. Kiss Áron dr. Kiss Kálmán. Kósa Barna. Kósa Ede. Kosutány Ignácz. Kótai Pál. Kovács Dezsö. Kovács Gyula. Kováts Lajos. Kovács Sándor. Köcsön Lajos. Kölcsey Ferencz. Kömlei János. Kubinyi Bertalan. Ladányi Gedeon. Láng Mihály. Lauka Gusztáv. Lendvay Márton. Lengyel József. Lévay Lajos. Ligeti Antal. Luby Gyula. Luby Károly. Lugossy József. Lukács Ödön. Mándy István. Mándy Péter. Márk Ferencz. Marosán János. Marosán Kornél. Marosán Viktor. Medgyes Lajos. Milotai Nyilas István. Móricz Zsigmond. Münnich Sándor. Nagy Lajos.

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages