A kiegyezés után.
A kiegyezés után.
Így találja népiskoláinkat a kiegyezés és báró Eötvös József második minisztersége. Uj szellem ébred a százados mulasztás pótlására. Az 1868-ban megjelent „Néptanítók Lapja” tanítóinknak kezébe jut. Megszületik az 1868-iki népoktatási törvény. Ennek következményeképpen a jeles tehetségű Luby Zsigmondot nevezik ki Szatmár vármegye kir. tanfelügyelőjévé. Megalakul a szatmár-vármegyei iskolatanács. A kormány költségén 1870. év nyarán a tanítók egy része két hónapon át pedagogiai tanfolyamot hallgat. Luby tanfelügyelő lelkes biztatására a nagybányai róm. kath. iskola községivé alakul. 1873-ban Szinérváralján megnyílik időrendben a vármegye első állami elemi népiskolája és 1875-ben Kapnikbánya felső telepén a második. 1877-ben megjelenik a népiskolai országos tanterv, és utána a felekezetek tanterve készül el. 1880–82-ben megalakul a vármegyében a ref. egyházmegyék tanügyi bizottsága. 1884-ben Nagysomkúton, Nagypeleskén, 1885-ben Avasfelsőfaluban keletkeznek állami elemi népiskolák.
A haladás azonban még mindig lassú. Az általános iskolai kép csak némi javulást mutat. Sürgették „a gyermekek szorgos iskoláztatását, az iskolaépületek jó karba helyezését, a tantermek felszerelését, az ismétlő iskolások beállítását”, a minek valóban kevés eredménye mutatkozott. Volt néhány jobb és népesebb iskola, a nagyobb rész azonban a kezdetlegesség fokán állott. A gör. kath. iskolák legtöbbje nem állotta ki még az elnéző kritikát sem. A fennálló 2–3 izr. iskola nem elég rendezett. A 80-as évek végén mindenik vallásfelekezet tanítói között van több képesítetlen. A nem magyar anyanyelvű tanítók közül sok nem beszéli tisztán a magyar nyelvet. A tanítói fizetés is sovány. Van olyan tanító, a kinek évi fizetése nem tesz 400 koronát. A tanítóegyletek közül ekkor az 1883-ban alakult szatmár-ugocsa-vármegyei róm. kath. tanítóegyesület vezet.
