Népoktatási statisztika.
Népoktatási statisztika.
Az 1868. évi népoktatási törvény hozatalának első évében a vármegyei törvényhatóság területén összeíratott 6–12 éves tanköteles 40,533, 13–15 éves tanköteles: 17,959, összesen 58,492. Ezek anyanyelvi megoszlása volt 32,415 magyar (60•16 %), 3790 német (7•2 %), 21,793 oláh (31•7 %), 57 tót (0•1 %) és 437 ruthén (0•84 %). Tényleg iskolába járt 27,590 gyermek, a tanköteleseknek 47 %-a. Ezek ellátására szolgált 362 iskola, egy községi, 50 róm. kath., 149 gör. kath., egy gör. kel., 151 ref., két ág. ev., és nyolcz izr. iskola, összesen 417 tanítóval, kik között 71 nem képesített volt; 204 iskolában magyar, 24-ben magyar és német, háromban német, egyben magyar-tót, hétben. magyar-ruthén, 93-ban oláh, 29-ben magyar-oláh volt a tannyelv. A tanítói fizetésekre 70.947 forint s dologi szükségletekre 3244 forint fordíttatott. Az iskolák elhelyezése, felszerelése, berendezése, csekély kivétellel, a legszánalmasabb állapotban volt. A népoktatási törvény meghozta a javulást. Igaz ugyan, hogy e számbavehető eseményekhez idő és az állam anyagi támogatása kellett, de e támogatással a vármegye népoktatásának képe előnyösen változott meg.
A millennáris évben a népoktatás állapotát a következő adatok tüntetik fel: 6–12 éves tanköteles volt 46,258, 13–15 éves: 15,906, összesen: 62,164. Ezek anyanyelvi megoszlása volt: 38,679 magyar (62%), 2103 német (3%), 21,358 román (34%), 7 tót (0.01%), 17 ruthén (0.02%). Tényleg iskolába járt 41,298 gyermek, a tanköteleseknek 64.4%a, 26,797 magyar (69%), 1970 német (93%), 12,526 román (58%) és 5 ruthén (29%). Ezek ellátására szolgált 11 állami, 7 községi, 53 róm. kath., 181 gör. kath., 169 ref., 2 ág. ev., 6 izr., 1 magán, összesen 420 iskola 538 tanítóval (81 nem képesített). 102 iskolában román, egyben német, 41 román-magyar, a többiben magyar volt a tannyelv. Az iskolák fönntartása 297.376 forintba került. Az iskolai ingatlanok értéke 1,298.864 forint, ennek évi jövedelme 55,534 forintot, az iskolák tőkepénze 109.686 forintot, ennek jövedelme 6,666 forintot adott. Tandíjból 35.460 forint, államsegélyből 118.487 forint, egyéb forrásokból 11.159 forint volt az iskolák jövedelme. A tanítók javadalmazása 227. 226 forintot, dologi szükségletekre 70.150 forintot fordítottak.
Az 1906. évi statisztika adatai szerint 6–12 éves tanköteles volt 48,395; 13–15 éves 20,710; összesen 69,105. Ebből magyar anyanyelvű 44,156 (63.8%), német 1707 (2•5%), román 23,130 (35%), tót 53 és egyéb 77. Tényleg iskolába járt: mindennapi iskolába 36216; általános ismétlő-iskolába 6677; gazdasági ismétlő-iskolába 3412, magántanuló volt 86, iparos, kereskedőtanoncz, közép- és polgári iskolákba 6265 tanköteles, összesen 52,654 tanköteles; tehát iskolába járt a tanköteleseknek 76%-a. Iskolába járó tankötelesek között magyar anyanyelvű volt 35,137 (79%), német 1641 (96%), román 15,799 (68%), egyéb 59. Ezek ellátására szolgált 36 állami, 3 községi, 52 róm. kath., 177 gör. kath., 1 gör. kel., 138 ref., 2 ág. ev., 7 izr. és 3 magán, összesen 419 iskola, 102-ben oláh, 49-ben oláh-magyar, a többiben magyar volt a tannyelv. Az iskolák számának apadása egyrészt az állami iskolák szervezésének következménye, mert több helyen az állami iskola szervezésére való tekintettel a felekezeti iskolák megszüntek, másrészt a külön fiú- és leány osztatlan iskolák a nagyobb taneredmény elérése czéljából egygyé összevonva vegyes, osztott iskolákká alakíttattak át. A tanítók száma 608, kik között 31 nem okleveles, s a kik közül 415 magyar anyanyelvü. A nem magyar anyanyelvü tanítók közül 162 tökéletesen, 6 kevéssé beszél magyarul.
342Az 1893. évi 26. t.-cz. alapján engedélyezett állami segélyek összege 168. 974 kor. Ez államsegélyből jut a községi iskoláknak 2450 korona; róm. kath. iskoláknak 31,058 korona; gör. kath. iskoláknak 62,323 korona; ref. iskoláknak 66,333 korona; az ág. ev. iskoláknak 930 korona; a gör. keleti iskoláknak 260 korona; az izr. iskoláknak 5620 korona.
Ily nagymérvű állami támogatás mellett vált lehetővé, hogy a 600 koronás tanítói fizetés már csak a gör. keleti s a gör. kath. iskolák egy részénél van meg. A többi iskolák tanítóinak fizetése, a korpótlékon kívül, mindenütt ki van egészítve 800 koronára, sőt az 1907. évi 27. t.-czikkben megállapított minimális alapfizetés és korpótlékok kiegészítése is folyamatban van, úgy hogy a tanítók tisztes ellátása valamennyi népiskolánál biztosítva van.
1868 óta az iskolák törvényes elhelyezése érdekében is nagyon sok történt. A vármegye legtöbb iskoláját újjáépítették vagy kibővítették és kellő felszereléssel látták el. Csak a legutóbbi évtized alatt 127 iskolánál történt építkezés. Sajnos, a legszegényebb hegyi községek népoktatásukat kellő karba helyezni, az építkezést teljesíteni a legjobb akarattal sem tudják. Nincs más mód a népoktatás biztosítására, mint évről-évre a fokozatos államosítással sietni segélyükre.
