A kiváltságlevél kora.
A kiváltságlevél kora.
Az 1347-iki kiváltság-levél idején Nagybánya már mindenféle kiváltságokkal bíró városként lép fel. Eredetéről, kialakúlásáról mit sem tudunk. Városi élete olyan fejlett volt, hogy kezdetét legalább félszázadosnak kell tekintenünk, hiszen már nem is első izben kérik a privilégiumot, hanem úgy hivatkoznak rá, hogy „szabadságiknak régi petsétes levele a gyulladásnak és tűznek dühösségétől megemésztetett.” Legfeljebb ötven évet lehet számítani a város alapítás legkezdetlegesebb korára. Ez viszont lehetővé teszi, hogy kész városalapítási tervvel épült meg a bányatelep s nem véletlenűl kerültek ide a német bányászok.
Sajnos, hogy erre nézve semmi bizonyos adat sem került még napfényre. Maga a városi levéltár középkori oklevelekben nagyon szegény, a minek a város mozgalmas múltja, a százados közöny, sőt az elemi csapások is okai. Ötszáz év alatt gyakran leégett a városháza; már a legelső oklevél tűzvészről beszél s főleg a XVII. század elején dühöngött tűz pusztította el csaknem az összes régi írásokat és számadásokat.
Az 1347-iki oklevélben Nagybánya megkapja mindazon kiváltságokat, melyek a szabad királyi városokat megilletik: 1. szabad bíró- és plébánosválasztást; 2. a polgárok személyes szabadságának biztosítását; 3. a város kebelében rendszeres törvénykezési eljárást; 4. a teljes vámszabadságot; 5. egyszer évenként 15 napos vásárt; 6. a város megerődítését ellenség ellen. Azonkívül a bányavárosi élet néhány fontos alapjogát, a polgárság s a bányamívelők, a polgári és kincstári ügyek közötti viszony szabályozását.
A polgárok már e kész pontokkal járúltak a király elé, a mi azt mutatja, hogy élénk jogérzékük s erős joggyakorlatuk volt a régi privilégium alapján. Ezt a régebbi oklevelet nem IV. Bélától, hanem V. Istvántól kaphatták, de már IV. Béla megadhatta nekik az általános, mintegy elvi jogosítványt. Ugyanannak a városjognak védelme alatt állottak, a mely a magyar királyok privilégiumaiból fejlődött ki, a magyar törvények és jogelvek biztosítása mellett és nem külföldről hozott kódexük volt.
Valószínű, hogy készen megkapta a polgárosúlt városi élet összes jogi szervezeteit is és nem kellett erős belső harczokat folytatnia érte. Hiszen abban a korban keletkezett, mikor már a bányszat jogelvei meglehetősen tisztázottak voltak és az országgyűlés is kezdett foglalkozni velük s intézkedni bennük. Nagybánya bányászata két fő elvi alapon állott kezdettől fogva. Vagy közvetetlenűl fiskális birtok volt és a király a saját embereivel müveltettte s ilyenkor az általános pénzügyi jog szabályozta; vagy a város bányászott, mint szabadalmazott mívelő s ekkor a saját privilégiumai szerint végezte a bányászatot.
