A szabad eszmék uj áramlata.
A szabad eszmék uj áramlata.
A múlt század első évtizedeiben fölgyűlt eszmék áramlatai Nagybányát is át- meg áthatották és lépést tartott a város az ország szabadság-hangulatának emelkedésével. 1796-ban, mikor egy magyar műkedvelő színtársulat alakúlt s a városi tanácstól „némely magyar játékoknak játszására” engedélyt kért, megkapta azt és az egész város nagy lelkesedéssel nézte meg játékukat. A harminczas évek egyre növekvő lelkesedése meglátszott a város életén s míg a megszokott mederben folyt a mindennapi élet, a városi gyűlések s a mulatságok tükrözték vissza legjobban. A harminczas évek lelkes hangulatában egyre-másra 214rendezték a műkedvelői előadásokat, a melyek tulajdonképp nagy és lelkes csaták voltak a magyar nemzeti szellem zászlaja alatt. A város polgársága magyar volt, de a bányák vezetői németek s munkásai oláhok, tótok s vegyes nemzetiségűek. Nagybánya máig is kitünően ért az izzó lelkesedésű ünnepélyek, mulatságok és gyűlések rendezéséhez. A magyar polgárság és városi tisztviselők diadalmas harczot folytattak s a bányák vezetőibe is rendesen beolvasztották a magyar szellemet.
A negyvenes években egyre nőtt az izgalom. A szabadságharcz vihara nem volt váratlan a város lakosaira. 1847-ben Petőfi Sándor is meglátogatta Nagybányát s elragadtatással nézte a gyönyörű vidéket s a bizalmas, ódon várost. A forradalmi hírek 1848 márcziusában egyre jobban fölverték a csöndes várost, s a márcziusi események hatása alatt Nagybánya volt az első, a mely díszpolgárává választotta Kossuth Lajost s az első független minisztérium kinevezését lelkes népgyűlésen adták tudtára a lakosságnak. Rögtön nemzetőrséget szerveztek, tisztújítást tartottak, népgyűlésben adakoztak a haza oltárára s megválasztották az első népképviselőt.
