Társadalmi élet.
Társadalmi élet.
A város azok közül a nagyon ritka kis városok közül való, a hol máig megvan a meleg, bizalmas és élénk társadalmi élet. A lakosság nagy része hivatalnok, s így a közönséges élet bizonyos szabályos mederben folyik. A kincstár bányászata és erdészete tömérdek embert foglalkoztat; itt van Magyarország második bányaigazgatósága s a nyolcz megyére szóló bányakapitányság székhelye; van kir. főerdőhivatal és erdőrendezőség; a polgári hivatalok között első a kir. járásbíróság, szolgabíróság s közjegyzőség. A városi hatóság és az áll. főgimnázium tanári kara, a papság és tanitói kar, meg az orvosok és ügyvédek kara a művelt értelmiségnek nagyon tekintélyes számát adja, úgy hogy nem csoda, hogy a város falai között előkelő színvonalon álló társasélet folyik. Méltó kiegészítője ennek a körnek a tekintélyes kereskedői osztály és a magánemberek, bányatulajdonosok s nagyobb iparosok csoportja. A földbirtokosok helyett bányamívelők vannak itt. A határban kevés a szántóföld, egy-egy falatnyi „postfundusa” van a lakosoknak, de az olykor-olykor kincstermő hely, lefelé a föld alatt futó aranyerekkel. Még egy osztály van, a mely sajátos jellemet ad a városnak, letelepűlt hivatalnokok, katonatisztek, a nyugdíjasok és magánzók évről-évre növekvő csoportja.
