A r. kath. templom.
A r. kath. templom.
A mostani róm. kath. templom eredete nem vezethető vissza a messze multba. De a „Mindszentek”-ről nevezett kath. templomról már a XIV. században szó esik az osztálylevélben.
178A jelenleginek 1769-ben tették le alapkövét, Károlyi Antal gróf életében. Mint a hogy az adatokból kitünik, egyenesen a kegyesrendiek számára emelték. Gróf Esterházy Károly egri püspök szentelte föl 1778-ban, nyárutón. Szép, magas épület, domború, kimagasló, kettős tetőzettel. Menten megkapja ez a templom a szemlélőt és valóban impozáns benyomást kelt. Stílje barokk. Nem tekintve a többrendbeli kisebb-nagyobb tatarozásokat, Ybl vezetése alatt, Hollesch restaurálta az ötvenes években, de boltozata merész ívezése Sieber Ferencz nagykárolyi építőmester műve.
Belseje összhangban van a külsővel, stílszerűség szempontjából; renaissance motivumok uralkodnak rajta. Hat boltíven nyugszik, a melyek hat szabályszerűen lehajló óriási, ovális alaku félívre osztják. A középső két boltív a többinél jóval hatalmasabb, mert ezeken pihen a kívülről kúp-alakunak látszó templom hajója. Az egyik kisebb boltív a szentélyt alkotja, a másik a szokatlanúl magas karzatot.
A főoltár sötétszürke márvány és faragvány. Legnagyobb ékessége a kegyesrendiek alapítóját, kalazanti szent Józsefet ábrázoló kép, a mely a rend birtokában levő Kalazantius-képek egyik legszebbje. Fölötte remek dombormű, felhőkben járó angyalcsoport, szegélyezi a menyezetet. Jobbról-balról ettől a főoltártól, két, szintén sötétszürke márványoszlop-gyertyatartó helyezkedik el.
A hat mellékoltár közül, a két leghatalmasabb boltív között fekvők, leginkább figyelemre méltók. Az egyiket a Szt. Háromság imádására, a másodikat Szt. József tiszteletére emelték. A kisebbek közül az egyik paduai Szt. Antal emlékére készült. Jellemző a szépen színezett oltárkép, a mely bizonyos eredetiséget tár föl, eltérően a szokásos paduai Szt. Antal képektől. Nevezetesebb még a Szt. István-oltár és a templom hajójában levő magas szószék.
Érdekes jellemvonása ennek a templomnak, hogy nincsenek falfestményei, pedig a barokk-stíl ezt nem zárja ki. Ezek helyett a boltívek oszlopain dombormű virágdíszítés van, a mely a barokk-stíl jellegét viseli. Ugyanilyen stílü a menyezet díszítése is. Piros és kék ablaküvegen át szűrődik be a világosság, s ezért sajátságos, titokzatos ibolyaszínű derengés van a templomban.
A róm. kath. templommal csaknem szemben nyílik a Fény-utcza, a sarkon van az Ecsedi láp lecsapoló társulat hivatala, mellette a járási csendőrség laktanyája és a legvégén, de már a városon kívűl, van az: Első nagykárolyi műgőzmalom.
A Fényi-utczából indul ki a hosszú Petőfi-utcza – a melyről majd még szó esik – s ebből egy sikátor, ki a Somos-erdőbe. 1799-ben már úgy írtak róla, hogy vendéglő állott a közepén s mindenféle eszközök voltak ott a nép mulattatására, úgymint hinta, tekepálya stb. A negyvenes években azonban föloszlatta az uradalom a mulató-helyet és csikós-kertet állított helyébe.
