Gör. kath. templomok.
Gör. kath. templomok.
A vármegyeháza mellett, a gróf Károlyi-tér felé menő Jókai-utczában van bekerített, pázsitos helyen a gör. kath. magyar és a gör. kath. román templom.
Előbbit Rácz Demeter, a gróf Károlyi család teljes hatalmú jószágigazgatója építtette 1738-ban. Addig csak fatemplomban dícsérte itt Istenét a gör. kath. magyar egyház.
Összhangzó arányai, nemes tagozása, belsejének ritka stilszerűsége, az országos műemlékek hivatalos jegyzékébe juttatta a mostanit. E czímen a mult század 80-as éveiben kiváló szakértelemmel végzett restaurácziója is állami, illetőleg hivatalos támogatással történt. Hajóját két egyforma magas, fent galériás torony koronázza. Hasonló kivitelü a tekintélyes főtorony is. A főoltár áttört baldachinját négy aranyozott fehér márvány-oszlop emeli, a szintén dúsan aranyozott szentségtartó fölé. Előtte zománczos kereszt van – az egyház legbecsesebb ereklyéje, – a mely állítólag az Üdvözítő keresztfájának egy darabkáját rejti magában. Különösebben fölemlítésre méltók még a nagy kupola belsejét díszítő freskók s maga az oltárkép is. Magasan szárnyaló fölfogás jellemzi a négy evangelista képeit is, a szentély kisebb kupolájában. Az előbbit elkülönítő képfal, – az úgynevezett Ikonosztázison, – igen gazdag díszítésben. Az apostolok bizánczi ízlésű mozaik-képeit akanthuszleveles, aranyozott oszlopocskák keresztezik. A szárnyas közbülső ajtó fölött csukott alakú korona van stb. Egyszerű gyóntató és szószék, meg egy mellékoltáron a szép Szt.-Háromság- és lourdesi Mária-szobor egészítik még ki a fölszerelést. Padlója fehér-fekete kőmozaik.
A gör. kath. magyar egyházat szintén Rácz Demeter fektette biztos alapra a XVIII. század első felében. Ma már országosan ismeretes: egyházpolitikai küzdelmei révén. 1824-ben, a midőn a nagyváradi gör. kath. román püspöki egyházmegye megalakult, a munkácsi gör. kath. magyar egyházmegyéből 19 hitközséget jogtalanul magához csatolt. Ezek közé tartozik a nagykárolyi is, a melynek hívei mindenkor lelkes színmagyarok voltak. Elégedetlenkedtek is az olyan egyházi fenhatóság miatt, a mely mind nyelvben, mind szertartásban, érzületben idegen volt rájuk nézve. Meg is indult a mozgalom az iránt, hogy visszakebeleztessenek az anyaegyházba. S különösen aktuálissá vált akkor, a mikor az 1902. év elején oláh papot nevezett ki a nagyváradi román püspöki szentszék, a mivel megszegte az 1824-iki kötést. A hívek nem fogadták el a vallási igék nem magyar ajkú hirdetőjét, s mai nap is lelkipásztor nélkül vannak. Diplomácziai útra terelték immár ezt a felettébb érdekes ügyet, mely jelenleg döntés végett a római Curia előtt van.
182A gör. kath. román templomról nem volt kipuhatolható, hogy mikor épült. 1876-ban renoválták, a midőn a torony bádog alá került és másodszor 1906-ban, a hívek adományából. Stílje egyszerű. Hajója keresztalakú, melyen két kis torony van. Nagy tornya, három haranggal, nyugatra néz. Belseje, a keleti ritus szerint, két részre oszlik. Körülbelől 500 ülőhely van benne. A szentély előtti térség két oldalán van az úgynevezett „sztróna” az éneklők számára. Ezt azonban ma már a hívek foglalják el. A szentélyt a templomtól szintén Ikonosztázion választja el, a mely műremek-számba mehet, fára festett és díszes faragványokkal szegélyezett szentképeivel. A négyszögletes oltár fölött hatalmas baldachin van. Védőszentjei Szt. Mihály és Gabriel főangyalok.
A román hitközség alakulásáról biztos adat nincs. A szomszédos falvakból költöztek ide a hívek; részben a Károlyi család telepítette őket nagyobb arányban a XVIII. században Bobáld községből. Anyakönyveiket 1792-től vezetik rendesebben, de 1700-ból is van egy kisebb, Bone Elek idejéből.
