Adorján.
Adorján.
Adorján, magyar kisközség, 91 házzal, 526 lakossal, kik túlnyomóan reformátusok. Határa 1732 k. hold. Már az Árpádok korában ismerik Szent-Adrián néven. 1262-ben V. István ifjabb király elcserélte Adrián földjét az ugocsai Gewdin villáért, Nedével, a Gewdin nemzetség ősével. Ekkor már egyháza is volt. Azután az Adorjányi családé lett, a mely rokon volt a Meggyesi Moróczokkal. 1413-ban Adorjányi János szerződést kötött vejével, Ráthonyi Tamással, hogy ha neki és Tamás fiának gyermekei nem lennének, a Ráthonyiakra szálljon az egész birtok, az Oltáros-Löveű nevű pusztával együtt. 1466-ban kihalt a család, de ekkor a Meggyesaljai Morócz fiak, László és István, erőszakkal elfoglalták a birtokot, mellékes örökösödés czímén. A Ráthonyiak hosszadalmas pereskedés után jutottak csak a birtokhoz, mely ettől kezdve az övék maradt. 1486-ban Ráthonyi Ferenczet és Györgyöt iktatják újra birtokba Mátyás király adomány-levelével. 1495-ben a Ráthonyiak egyességet kötnek Simon meggyesi bán maradékaival és ezt Ulászló király is jóváhagyja. 1551-ben a Ráthonyiak királyi engedelmet nyernek arra, hogy az Adorjáni előnevet használják. Ugyanekkor Berendy György 34és Sárközujlaki Péter, királyi adománynyal, részjószágot kapnak itt. 1717-ben a tatárok dúlták fel a községet és ebből az időből az a rege maradt fenn a nép között, hogy mikor tatár khán fia felment a templom padlására az elrejtett kincseket kutatni, leszakadt és szörnyet halt. Bosszúból azután a tatárok felgyújtották a falut. A mult században a báró Vécsey, Sepsy, Ráthonyi, Félegyházi, Jakó, Melczer, Tóth és Daróczi családok birtokosok itt. Most csak özvegy Sepsy Károlynénak van nagyobb birtoka. Ref. egyháza a XVI. században alakult; temploma is valószinüleg ebből az időből való. Határában van a Sepsy tanya és Pusztahegy, hova adorjáni lakosok költöztek fel. Van itt körjegyzőség. Utolsó postája, távírója és vasúti állomása Sárközújlak.
