Börvely.
Börvely.
Börvely, magyar kisközség az ecsedi láp délnyugati szélén, 258 házzal és 1688 lakossal, kik csaknem mindnyájan ref. magyarok. Határa 9185 k. hold. Nagyon régi község, határa már az őskorban is megült hely volt, mert e tájon több helyen találni kő- és bronzkori nyomokat. A XIV. század elején már egyháza volt. Nevét régen Bervenek írták. A Hunyadiak korában Berwe, Berwey, Berwely alakban fordul elő. Hajdan a Gúth-Keled nemzetségé volt. Ebből a családból származott 1372-iki földesura Buttkay Péter. 1411-ben az osztályos Ráskay, Márki és Buttkai családok kapnak itt uj adományt. 1417-ben a rokon Buttkaiak eladták részüket a Báthoryaknak. 1420-ban a Károlyiak vámot állítottak fel benne, de ennek Kántor Jánosi Bálint ellentmondott. 1423-ban Buttkai Miklós és a Widfiak osztozkodnak rajta. 1430-ban a Buttkai családból származó Ráskai István megsebezte Geugler János kassai polgárt s büntetésül a sértettnek átadták zálogba Ráskai egész birtokát: 35 jobbágytelket, kőtemplommal, toronynyal, temetővel, szántóföldjeivel s erdejével, a mely egy mérföld hosszú és széles volt; a határ egyes részeit Eger, Nyaras, Csókás, Thókerek, Agerdő, Merkyochere, Zepenrezteve névvel nevezik; a faluvégen volt a Diósberek erdő. Még ekkor földvár is volt itt: a Ziget vár, nagy kiterjedésű elsánczolt magaslat, mely még ma is felismerhető. Halas-tava, rétje s a bervei vám volt a birtok többi része. A kiváltásig Geugler Jánossal együtt Gara Miklós nádorispán birja, de 1454., 1461-ben a Petri Derzs család is földesúr itt. 1465-ben Buttkai András és a Reszegi család kapnak benne részt. 1474-ben a hűtlen Buttkai András részét a Báthoryak kapják. 1478-ban a Buttkai család egyik ága: a Buttkai Keszegek is földesurai. 1480-ban Ráskai János és Balázs részjószágot kapnak benne, és 1486-ban a Márki család is. 1489-ben Báthory András, 1517-ben Báthory György kapnak itt kir. adományt. Ebben a században az egész birtok a Báthoryaké lett. 1609-ben Berzy Lőrincz, Illosvay Borbély Péter és Pribék Pál szántóföldeket kapnak Báthory Istvántól végrendeletileg, s ez adományt megerősíti a királyi biztos is, a ki az ecsedi uradalmat a fiskus részére elfoglalta. Ezentúl az ecsedi uradalomhoz tartozott s a Bethlenek, Rákócziak voltak az urai. A szatmári béke óta a gróf Károlyiaké. Az akkori harczok alatt kipusztult, de 1785 táján, a Háromszékből ide ref. lelkésznek megválasztott Bodoki Henter Márton székely földieit hivta ide, kik közül számos család telepedett itt meg. Legnagyobb birtokosa most is gróf Károlyi Lajos. Régi ref. temploma helyett 1802-ben építettek újat. 1873-ban kolerajárványban rövid idő alatt 143-an pusztultak el. A községben ma gőzmalom és kendergyár van. Határában van a Bodoky és a Halmos-tanya. Van itt körjegyzőség, posta, távíró és vasúti állomás.
