Borzova.
Borzova.
Borzova (Nemesborzova), magyar kisközség a fejérgyarmati járásban, 75 házzal és 146, főként ref. vallású magyar lakossal. Határa 379 k. hold. Már 1476-ban Borzovának írják nevét. Ez időtájt a Borzovay családé, a melytől a birtok felét 1436-ban Kölcsey Jakab elfoglalja. 1592-ben Baku Miklós, Judy Tamás, Hegedüs István, Kálos István, Nagy István, Róka János, Zsoldos Bálint, Tarczali János és Téglás István nyernek az egész községre királyi adományt. 1810-ben a Kálos, Erdélyi, Pápay, Mándy családok a nagyobb birtokosok, a XIX. század derekán a Mándy és Erdélyi családok. Hajdan kuriális község volt és érdekes fekvése volt különösen védelmi szempontból. Erdőség vette körül és a község patkó-alakra volt építve, és sánczárokkal körülvéve, a melybe a Nóboroda patak vizét vezették bele s csak egy kijárása volt, az éjszakkeleti végén épített hídon. A Szamosközön kóborló tatárhadak mégis többször megsarczolták és 1662-ben a szatmári németek is 200 frtnyi kárt tettek benne. Ref. temploma a XVI. századból való. Postája, távirója és vasúti állomása Nagyszekeresen van.
