Csanálos.
Csanálos.
Csanálos, megmagyarosodott német kisközség a nagykárolyi járásban. Házainak száma 209, lakosságáé 1627, kik közül 1462 magyar, 165 német; 1550 r. kath. 54 gör. kath., 23 ref. Határa 6050 k. hold. Már a XV. században a Károlyiak birtoka. 1419-ben már új adományt kap rá a család. A XV. század elején a rokon Vetési, Bagosi, Csomaközy családoknak is volt jussuk benne. De a Károlyiak ezt is megszerezték. 1431-ben Chalanus alakban írják a nevét. 1576-ban Bognár Pál és neje: Reszegei Anna kap benne részt. A XVII. és kivált a XVIII. században dúló háborúkban nagyon elpusztult és 1712-ben gróf Károlyi Sándor Württembergből telepített ide katholikus svábokat. 1720-ban a csanálosi 49puszta is szerepel, melyre Vékony János kapitány kir. adományt nyer. 1725-ben pedig Rhédey László és Ádám kapnak reá királyi donácziót. 1725-ben állítottak plebániát s ekkor templomot is építettek, a melyet 1751-ben megnagyobbítottak. 1831-ben leégett, 1834-ben újra építették; 1861-ben ismét leégett, a község nagy részével együtt, de 1863-ban újból felépítették, 1877-ben pedig érczfedeles toronynyal látták el. A határhoz tartozik a Csanálosi feketeerdő és a Csanálosi nagyerdő. 1431-ben említés van Porháza, nevű pusztájáról, melyet Báthory István a Károlyi és Vetési családoktól erőszakosan elfoglalt. Hozzá tartozott Vada puszta, hajdan népes helység. Már 1332-ben önálló község volt s Voda 1419-ben Wada, 1468-ban Vada néven szerepel. A váradi regestrumban szó van róla, mint a szatmári várnép földjéről. Ősi birtokosai a kaplonyi nemzetségből eredt családok voltak, a Vadai, Vetési, Csomaközi, Károlyi, Bagosi családok. 1355-ben a Vadaiak osztoztak rajta, s az ő magvuk szakadva után 1396-ban a többi rokon család. 1417-ben az egész helység Vetési Lászlóé és Istváné s a Vetési és Károlyi családé maradt az egész XVI. XVII. XVIII. században. 1642-ben báró Károlyi Ádámot királyi új adomány erősítette meg benne. Ebben az időtájban pusztúlt el a község. Körjegyzőség és posta helyben van. E falu egyike a vármegye legrendezettebb, legszebb és legmódosabb községeinek. 1872 óta katholikus kört tart fenn a lakosság. Szőlőkultúrája és különösen lótenyésztése, mely az ezredéves kiállításon négy díjat nyert, mintaszerű.
