Czégénydányád.
Czégénydányád.
Czégénydányád, magyar kisközség, a Szamos jobb partján. A házak száma 92, lakosaié 508; ezek magyarok s nagyobbrészt ref. vallásúak. Határa 831 k. hold. Csak egy utcza választja el Czégénytől s a két község sorsa majdnem ugyanaz volt; Dányád nevét a XIV., XV. században rendesen Danyan alakban írják. Ősi birtokosai a Domahidyak voltak, de 1423-ban Domahidy László és István ellen főbenjáró itéletet hoztak, s ekkor Báthory István és András kérték föl; meg is kapták, de egyezség alapján két részét a Kölcseyeknek, egy részét Domahidy György rokonuknak engedték át. Ettől kezdve főbirtokosai a Kölcseyek, az egész XVI., XVII. és XVIII. századában. Mellettük azonban sokan szereztek részbirtokot, így 1515-ben Ungai Hajas Tamás, 1517-ben Guthy Ferencz és Imre; 1543-ban Nyékey Andrásné fia és Márton, 1558-ban Borsovai Oláh András; 1561-ben Fekete Balogh János; 1583-ban Danyay István; 1630-ban 58Mosdossy Imre, 1638-ban a Szuhayak, 1665-ben a Thury lányokkal a Kende, Sándorházy és Horváth családok. A XVIII. század végén Dányád földesurai az Ilosvay, Budaházy, Losonczy, Gyene, Maróthy, Lipcsey és Borbély családok. Most nagyobb birtokosai a Kende és a Gulácsy családok. Gulácsy Gyula az Ilosvay család kúriájában lakik, mely hajdan Ilosvay Imréé, II. Rákóczi Ferencz generálisáé volt. A ref. templom építési ideje ismeretlen. A múlt század ötvenes éveiben már nagyon megrongált templomot, nagyrészt Ajtay Sámuel segítségével, újjáépítették. Körjegyzőség helyben van, postahivatala Czégény.
