Domahida.
Domahida.
Domahida, kisközség a Kraszna mellett, 144 házzal és 976 lakossal. Ezek közül 639 magyar és 335 oláh. Vallásra nézve 111 r. kath., 530 gör. kath., 327 ref. Határa 7320 kat. hold. Régi, jelentékeny község. Határa már az őskorban megűlt hely volt. 1332-ben Domanhida, 1467-ben Domanhyda néven írták. Vámos hely volt, hol a Krasznán állított hídon szedtek vámot. Urai már ekkor régen a Dománhidyak voltak s azóta maig ők a nagyobb birtokosai. A XIV. század elején már egyháza is volt. 1394-ben a Csaholyiak s a Dománhidyak pörölnek egymással egyik birtok miatt. 1413-ban Báthory János a domahidi határon vámszedő jogot kap, de azt a Domahidy nemzetség elfoglalja. Ebből pör lett, melyből kifolyólag a Báthoryak a vámnak csak egy harmadát kapták, mert a hidat a Domahidyak őse, Damián, építtette. 1423-ban a Báthoryak részt kapnak benne kir. adománynyal. 1430-ban a Domahidyak egészen magukhoz váltják a vámot. 1449-ben új megerősítő királyi adománylevelet kapnak birtokukra. 1453-ban a Domahidy György fiai osztoznak rajta. A XVI. században a Domahidyak mellett, különösen a volt Báthory részen, többen szereznek birtokot. Igy 1515-ben Ungai Hajas Tamás, 1517-ben a Guthyak, 1558-ban Borsovai Oláh András, 1562-ben Suhó Ferencz és Sukaán János, 1581-ben Majtényi Kutron Miklós, 1590-ben Monosbéli Bély Pál. A XVII. században, 1602-ben, Petheő István szerez itt részjószágot. 1750-ben Nagy Sándor és György kapnak itt nádor adományt. A Domahidyak és a Báthoryak leányága révén is többen szereztek benne részt a XIX. század közepéig. Így a Buday, Eötvös, Kállay, gróf Károlyi, gróf Teleki, Majtényi, Kapossy és Sipos családok. Most főbirtokosai Domahidy Sándor örökösei és Domahidy Elemér. Mindeniknek külön kastélya is van itt. Domahidy Sándor kastélyát a XVII. század második felében Domahidy István építtette és mai ura 1890-ben átalakíttatta. A régi kastélyban többször tartottak vármegyegyűlést is. A Domahidy Elemér kastélyát 1898/99-ben atyja, Domahidy István emeltette. Benne értékes könyvtár van, továbbá Calvin és Luther képei a XVII. század közepéről, melyek a régi rozsályi várból kerültek ide. A község határához tartoznak a Csaba, Domahidy I. és és II., Péterffy és Weisz lápi tanyák és a Sipos tanya. Egy Tagy nevü pusztájáról is megemlékeznek a régi oklevelek, de ennek már nyoma veszett. A község hajdan tiszta magyar lakosságú volt. Csinos, újonnan épült ref. temploma van, 61a gör. kath. templom egyszerű, régibb épület. Domahidy Sándornak benzinmotoros malma is van itt. Postája s vasúti állomása helyben van.
