Érendréd
Érendréd
Érendréd, nagyközség a vármegye legdélibb szögletében. Hajdan mezőváros és szolgabirói székhely volt. 305 háza s 1720 lakosa van, kik közül 1062 magyar, 641 oláh. Vallásra nézve 828 ref., 697 gör. kath., 94 r. kath., 96 izr. A község ősi ura az Endrédy család volt már a XIII. században. Nevét már ekkor is Endred vagy Endrid alakban írják. 1398-ban a Zoárdfi Endrédyeknek nagy pörük volt Dengelegi Bertalannal, a ki sok szántóföldjüket elfoglalta. Később, mikor az Endrédy család több ágra oszlott, a birtok is elaprózódott. Igy lettek birtokosai a rokon Endrédi Nagy, Bagos, Uray, leányágon pedig a Szepesy, Becsky, Irinyi, Péczely, Gerzsenyi, Somjódy családok. A XVII–XVIII. századokban azután más családok is szereztek itt birtokot s ez időben a XVIII. század végeig urai: a Geötz, Bokor, Bottka, Domahidy, Falussy, Fráter, Okolicsányi, Iklódy, Gencsy, Domokos, Uray, Irinyi, Fényes, báró Luzsénszky, Leby, Sánta, Latinovich, Szilágyi, Veres, Szintay családok. 1848 előtt Petőfi Sándor néha hetekig vendégeskedett báró Luzsénszky házában (mely a mai községháza) és 1848-ban, mikor az erdélyi táborhoz vonult, itt toborzott honvédeket. Most legnagyobb birtokosai Strobentz Péter, Kulin Imre, Falussy Árpád és Szintay Kálmán, kiknek itt kényelmes lakóházaik vannak. A község régi ref. templomának tornya az 1832-iki földrengéskor össszedűlt s a következő években épült újra. A gör. katholikusok temploma 1821-ben épült. A község határában sok a tanya, így a Buzi felsőtanya, Falussy, Gencsy, Gorove alsó és felsőtanya, Kulin, Strobentz, Szintay, Veres I., II., III., IV. tanyák. A község területén, a református iskola alatt, egy régi vár vagy várkastély nyomait találták meg ásatások alkalmával. A határbeli dülőnevek közül figyelemre méltók, Ravaszlyuk és Égetőhalom, a monda szerint az elsőben egy boszorkány lakott, a kit rontásaiért az égetőhalmon égettek el; Lászlóhalom, a melyről azt beszélik, hogy Szent László királynak ott volt a sátra, mikor átvonult a határon. Péterhalom, a mely ősí őrhalomnak látszik. A községen át foly az Ér pataka, s oláh és magyar részre 64osztja a falut. A lakosság gazdakört és hitelszövetkezetet tart fenn; benzinmotoros malom is van benne. Posta, távíró helyben, vasúti állomása Reszegepiskolton van; uj vasutja most épűl.
