Fülesd.

Teljes szövegű keresés

Fülesd.
Fülesd, magyar kisközség a Szamosközön. Van benne 148 ház, 817 legnagyobbrészt ref. vallású lakossal. Határa 2615 kat. hold. Régen megült kis község. Már 1345-ben említve van a Kölcseiek pusztájaként. Nevét 1477-ben Fylesd-nek, 1488-ban Phylesd-nek írják. Már ebben az időben is a Kölcsey családé s a kölcsei uradalomhoz tartozott. 1475-ben a Kemerey családnak is volt benne része, a melyet a Gacsályiak vettek zálogba. Ezek 1481-ben újra részt kapnak benne és velük együtt Kemerey Mihályné és leányai is. A Kölcseyek 1488-ban egyrészét a Perényieknek adták el. A XVI. és XVII. században a Kölcseyek mellett 1496-ban Ujhelyi László és testvére Ágotha, Szepessy Lászlóné, 1507-ben Zoltán János, 1518 előtt Werbőczy István, a ki ekkor cserélte el összes birtokait Perényi Istvánnal. 1520-ban a Báthoryak és a Gúti Országhok, 1544-ben Muchey Pál, Nagyváthy János, Rácz Miklós; 1561-ben Fekete Balogh János; 1577-ben Kubinyi László és Pongrácz Zsigmond, 1594-ben Wukityevich István is birtokosok. 1642-ben a Kölcseyek nova donatiot kapnak összes birtokaikra. 1664-ben vármegyegyűlés is volt itt. 1696-ban az egész uradalommal együtt a szatmári várhoz tartozott, de később a Kölcseyek ismét visszakapták s az övék maradt. Mellettük részjószágokat birtak a gróf Barkóczyak, a Gáspárek, a Czégényi Kende, Tarpay és a Baka családok. Most nagyobb birtokosai Kölcsey Gábor, Ináncsy Károly, Tarpay Lajos és Baka Béla. Régen nagy erdőségei voltak, a Kálnok, Gábornak és Darvas; határán átfolyik a Túr és a Tapónak. Hozzá tartozik az Inácsy és a Kölcsey tanya. A ref. egyház 1850-ben épített templomot. Utolsó postája Kölcse, távírója és vasúti állomása Tiszaújlak.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT