Garbolcz.
Garbolcz.
Garbolcz, magyar kisközség a Túrháton, az Éger nevű láp mellett, 52 házzal s 356, főként ref. vallású lakossal. Határa 1237 kat. hold. Nevét 1344-ben Garbolch-nak, 1427-ben Garbocz-nak írják. A Guth-Keled nembeli családok ősi birtoka s így jórésze a Gacsályiaké volt. Közülök való volt az az Elleus, a ki 1344-ben határait megjáratta. Ebben az oklevélben említik Pylyske felől a Zomoga patakát, az Eger vizét, a Sárt és Garbolch fokát. A Kusalyi Jakcsok megszerezték, de 1427-ben birtokukat visszaítélte a kir. kúria Gacsályi Tamásnak, mint Elleus fia, László maradékának. 1429-ben a Matuznayak és a Rosáli Kúnok és szereztek benne részt. A XVI. és XVII. században a rozsályi uradalomhoz tartozott. Kún László főispán 1643-ban egy gacsályi telkét elcseréli Zalkay János garbolczi telkével. 1659-ben Gacsályi Horvát István kap benne újabb részt. A XVIII. században a Becsky, Nagy, Horváth, Várady, Szalkay, Szőke családok a főbirtokosai. A XIX. század derekáig a Kölcsey, Böszörményi, Várady, Horváth, Zombor, Szalkay családoké. Most nagyobb birtokos nincsen a községben. A Rákóczy-féle szabadságharcz alatt elpusztúlt s csak később épült fel újra. 1787-ben leégett az egész község s akkor más helyre telepedett át és ott épített új református templomot 1832-ben, melyet azonban 1859-ben újra kellett építeni. A község postája, távírója és vasúti állomása Mikola.
