Győrtelek.
Győrtelek.
Győrtelek, magyar kisközség az ecsedi láp éjszaki sarkán, 198 házzal s 978 magyar lakossal, kik legnagyobbrészt reformátusok. Határa 2496 k. hold. Régi község, nevét 1452-ben Gertheleke. Geregteleke, Gergthelek, 1477-ben Gyerthelek néven írják. Régi birtokosai a Csaholyiak voltak. 1333-ban Csaholyi Sebestyén György fiának adta és Szirmay szerint Györgytelekének nevezte el. Hogy igen régen megűlt hely, azt bizonyítani látszik az a hosszú, még látható földsáncz, mely a község határában a Szamostól indul ki és hosszan elnyúlva, lassanként elvész. 1399-ben, mikor Mácsa helység elpusztúlt, lakói ideköltöztek. A XV. században még osztatlanúl a Csaholyiaké, de e család kihalta után mások is szereztek benne részeket, így 1543-ban Peökry Pál és 1659-ben Kapy Klára. Az ecsedi vár szomszédságában lévén, minden had végigdúlta s e miatt a XVII. század végén s a XVIII. század elején csaknem kipusztúlt. 1662-ben a szatmári őrség 2000 frt kárt tett benne, 1709 és 1742-ben pestis, 1717-ben a tatárdúlás pusztította el s a Szamos majd minden évben elöntötte. A XVIII. század végén földesurai a gróf Károlyiak, az Ilosvay, Irinyi, Patay, Uray, Luby, Móricz, Filep, Radványi, Kubinyi, Gerzsenyi és a Dombrády családok s a XIX. században ezek utódai. Most Jékey Zsigmond és Németh Elemér a legnagyobb birtokosai. Az utóbbinak itt csinos, kényelmes úrilaka van, melyben sok érdekes régiség, különösen középkori fegyverek, kürtök, sisakok, kínzó eszközök stb. és gazdag könyvtár található. Németh Elemér itt mintagazdaságot tart fenn és különösen sertéstenyésztése messze földön híres. A határhoz tartoznak a Jékey, Luby és Vállyi tanyák. Itt e tájon feküdt hajdan Bodortelke puszta, melyre 1427-ben Zsigmond király Kállay Jánosnak kir. adományt ad. 1429-ben a Csaholyiakat iktatják Bodor földe részeibe. A ref. egyház temploma 1830-ban épült. Van a községben fogyasztási és értékesitő szövetkezet, és függetlenségi kör. Körjegyzőség, posta, táviró helyben, vasuti állomása Mátészalkán van.
