Hidegkút.
Hidegkút.
Hidegkút, (Láposhidegkút), oláh kisközség. Házszáma 169, lakosaié 780, a kik gör kath. oláhok. Határa 1192 k. hold. Hajdan magyar község volt. Nevét már 1405-ben Hydegkwth-nak írják. A nagybányai uradalomhoz tartozott s azzal kapta 1411-ben a szerb fejedelem. 1592-ben a bányai uradalommal Szatmár tartozéka. 1602-ben Szabó István és Farkas, 1654-ben Way Péter, és a báró Bánffyak, majd a gróf Bethlenek szerzik meg és az utóbbi családé a XIX. század derekáig. Most legnagyobb birtokosa Barbul Gábor és az övé a régi kastély is, melyet még gróf Bethlen Ferencz építtetett. A községbeli gör. kath. templomot 1858-ban építették. Lakosai nagy zöldség-mívelést űznek és különösen a káposztatermelés nagy. Évente több száz vaggonra valót szállítanak el belőle. Utolsó postája, távírója és vasuti állomása Nagybánya.
