Iloba.
Iloba.
Iloba, kisközség a bányai vidéken, 204 házzal és 921 lakossal, kik közül 751 oláh, 169 magyar. Vallásra nézve 745 gör. kath., 112 r. kath., 11 ref., 53 izr. Határa 6767 k. hold. Nevét 1490-ben már mai alakjában írták, 1493-ban Illuba-banya névvel fordul elő. A szinéri uradalomhoz tartozott és annak sorsában osztozott. Mint Rákóczi birtok, az ecsedi uradalomhoz tartozott. 1776-ban a birtokot s a bányákat a Károlyi család kapta meg. A XIX. század elején főbirtokosai a gróf Károlyi, gróf Teleki és a Becsky családok. Mostani nagyobb birtokosai gróf Károlyi Alajos és Papp József. Az ilobai völgyben a bányászatot ősrégi idők óta folytatják. A Rákóczi-korban élte fénykorát. Ólom, horgany, réz-érczek és szabad arany gazdagon fordulnak elő az egész vidéken s itt találják legtisztábban a termés-aranyat. A bányakincstár ötven évig bányásztatta e helyet s 1848-ban eladta bányáit, melyek azóta parlagon hevernek. Andezit-kőbánya is van a határban és syenitbánya, a melyet Szinérváralján dolgoznak fel. 1717-ben a tatárok elpusztították a községet s ekkor az elnéptelenedett helységbe oláhok költöztek, a kik elfoglalták a ref. egyház templomát is. A r. kath. templom a község fiókján, Ilobabánya telepen van s 1848-ban épült. A községben körjegyzőség, vasúti állomás, posta táviró helyben van.
