Krasznabéltek.
Krasznabéltek.
Krasznabéltek, a Kraszna folyó mellett fekvő nagyközség, 315 házzal és 1902 lakossal. Közülök 939 magyar, 598 német és 298 oláh. Vallásra nézve 1370 r. kath., 415 gör. kath., 50 ref., 67 izr. Határa 6860 k. hold. Őskori leletek bizonyítják, hogy már a történelem előtti korban megtelepült hely volt. Az Árpádok korának már az elején szerepel. 1470-ben még csak Belthek poss., de 1475-ben már Opp. Erdeuallya Beltek alakban fordul elő. A hagyomány szerint 1086-ban Szent László király táborozott e helytt, mikor a bessenyők ellen harczolt. 1216-ban a váradi Regestrumban azt az adatot találni, hogy „Beltuk helységből való Pál” perbe fogta az egész Batári helység flandriai lakosait, minthogy testvérét, Benedeket megölték. Ezek azt állitották, hogy mint latrot ölték meg, de Pál kiállotta a tüzes vas-próbát és igaznak találtatott. 1301-ben Bölcsi Czudar Domokos 104kap rá királyi adományt, 1342-ben pedig a fiai még a Kállayak itteni leánynegyedét is megkapják; 1395-ben a Czudarok tanúkat vallatnak a Károlyiak ellen, hogy ezek béltelki erdejüket kivágatták, 1398-ban pedig Csomaközy János ellen, hogy ez béltelki jobbágyaikat elvitte Csomaközre. 1399-ben Báthory Györgyöt perlik, a ki bélteki jobbágyaikat fosztogatta, 1401-ben Ólnodi Czudar Simon tiltakozik Péter bán fiai hatalmaskodásai ellen. 1412-ben az Ólnodi Czudarok nótáztatván, birtokukat Drágh fiai Sándri és György kapták, a kik ezóta Bélteki Drágfiaknak nevezték magukat. A Kállayak ez adománynak ellent mondtak ugyan, de eredménytelenül. 1427-ben a Kállayak királyi adományt kaptak Béltekre. 1431-ben a Czudarok is föllépnek a Drágfiak ellen, sőt a Károlyiak is, de azért 1444-ben már végkép a Drágfiaké az uradalom, 1424-ben osztozkodtak meg rajta, mikor a kővári és a bélteki uradalmat különválasztották. 1470-ben Bélteki Mihály hűtlenségbe esett és a Drágfiak felkérték birtokait Mátyás királytól és meg is kapták. Az övék volt 1555-ig, a mikor a család kihalt. 1556-ban királyi jószág lett s mezővárosi szabadalmakat kapott. Ekkor hozzátartoztak Szakasz, Becs, Pete, Rente, Közép és Felső Homoród, Dobra, Esztró és Gyöngy falu. 1569-ben lakosait Miksa király hat évre fölmentette minden adó alól, azok miatt a pusztítások miatt, melyeket az Erdődöt ostromló töröktől szenvedtek. 1592-ben az erdődi uradalomhoz tartozott s ezzel a szatmári váré volt. 1633-ban Lokácsi Prépostváry Zsigmond kapott rá királyi adományt a hozzá tartozó helységekkel: u. m. Szákos, Sándorfalva, Becs, Pete, Rente-Közép és Felső Homoród és Dobra; Esztrón és Gyöngyön részjószágok. Prépostváry síremléke a róm. kath. templom egyik oltárának alapköve. 1681-ben az országgyűlés kimondotta, hogy a rendek Béltek várát végvárnak tekintik s felépítését kívánják. Vára azonban nem épült fel; de a Prépostváryaknak sánczokkal ellátott várkastélyuk volt itt. Ennek a nyomai még ma is láthatók. A Rákóczi-féle szabadságharcz után a bélteki uradalom is a gróf Károlyi Sándoré, majd 1772-ben a gróf Károlyi Antalé lett, a ki kir. adományt kapott a várkastélyra, a mezővárosra s a hozzá tartozó uradalomra, a mely ekkor Sándorfalva, Szakasz, Alsó Közép- és Felső Homoród s Dobra helységekből állott. A Károlyiak az itt lakó reformátusokat kitelepítették a szomszédos Dobra helységbe és helyükbe Württembergből hozott svábokat telepítettek. A régi templomot 1482-ben Drágfi Bertalan erdélyi vajda építtette, ugyanakkor, mikor az erdődit, és ugyanabban a stílusban. A Drágfiak már a XVI. század elején reformátusok lettek s ekkor kapták meg a templomot a ref. lakosok. 1597-ben azonban Miksa király katonái elfoglalták a várost s a templomot is. Egy század múlva azonban a templom ismét a ref. vallásuaké, s azoké marad a kuruczkor végeig, mikor a Károlyiak végkép megszüntetik a városban a református egyházat. A templomban van eltemetve Prépostváry Bálint, emlékköve ma is megvan, de összetört az 1862-iki nagy tűzvészkor, mikor egy-két ház kivételével az egész város és a templom is leégett. A templomot a kegyur, gróf Károlyi Alajos építtette újra. Most is a gróf Károlyi család a legnagyobb földbirtokos benne. Határában érdekes dűlőnevek a Gundihegy, Bálhegy, Pénzes, Botahalma dűlők. Az utolsóhoz az a monda fűződik, hogy a rajta levő mesterséges domb alatt Batu khán katonái vannak eltemetve. A községben ásványvízfürdő van, továbbá hitelszövetkezet, gőzmalom, körjegyzőség és postahivatal. Vasúti és távíró állomása Ákos.
