Mérk.
Mérk.
Mérk, magyar kisközség, az ecsedi láp mellett, 305 házzal s 2162 lakossal, kik közül 1114 r. kath., 767 ref., 275 gör. kath., 62 izr. Határa 8164 k. hold. Nevét 1431-ben Meerk, 1433-ban Merk-nek írják. 1391-ben a Szántai Petőfieké volt, a kiktől leányágon a Kállayak örökölték. 1418-ban királyi adományt kaptak rá a Báthoryak s ettől kezdve folyvást az ecsedi uradalomhoz tartozott; a XVII. században Bethlen-, majd Rákóczi-birtok volt, 1711-ben gróf Károlyi Sándor kapta meg; mai nagybirtokosai gróf Károlyi Gyula, gróf Károlyi Lajos és gróf Károlyi István örökösei. A községben hajdan ref. magyarok és gör. kath. oroszok laktak, a gróf Károlyi család pedig 1773 körül sváb lakosokat is telepített ide, a szomszéd községekből és Németországból. R. kath. templomot 1813-ban építettek; 1839-ben leégett az egész község s mind a három templom; a katholikusok azonnal, a reformátusok 1900-ban építettek újat. A sváb lakosság ma már egészen megmagyarosodott és fiatalsága kath. ifjúsági egyesületet tart fenn. A határban van a Lápi tag és Vadaskert major. A községnek saját postája van. Vasúti állomása Tiborszállás, távírója Nagykároly.
