Nyírcsaholy.
Nyírcsaholy.
Nyircsaholy, magyar kisközség a Nyirségen, 276 házzal, 1901 magyar lakossal, közülök 972 r. kath., 663 gör. kath., 161 ref., 105 izr. Határa 6161 k. hold Régi, nevezetes község, mely a nyirségi uradalom középpontja volt. 1332-ben Chahal, 1427-ben Chahol néven fordul elő; de már 1277-ben fenállott s ez időben Gotthard comes veje, Abram végrendeletében szerepel. 1281-ben özvegyére és Péter nevű fiára maradt a birtok. Ebből a családból való volt Miklós, a Csaholyiak őse, Szatmár vármegye főispánja és kir. főpohárnokmester; a Péter fiát, Jánost már Csaholyinak nevezik, mikor 1335-ben Visegrádon egy családi pörben szerepel. Neki két fia maradt: Sebestyén és János, a kik 1381-ben cserélnek birtokaikkal. 1429-ben Csaholyi János és László új adományt nyernek Zsigmond királytól minden birtokukra. Ekkor a következő jószágokból állott a csaholyi uradalom.: „Panyth, Felsew Chahol, Orothlan-Chahol, Keene, Magiar Chahol, Bayon, Sewlche, Kopazwara, Eulywmezew, Marawara, Chyzer, Monostor-Chahol, Zent Miklos, Gere, Bechk, Thuzokus, Tharkan, Megyer, Megyes, Jarmi, Parazna, Thorcztelke, Wassan, Thylk, Bochar, Ders, Remetezag, Zalka, Erdew-Zada, Elek, Sandor, Remethzek Hydas Kochord, Nagy Kochord, Thwnyogh, Geergtelke, Badorfelde, Saly, Angialos, Izgeyb, Chenger-Jánosy, Thybateke, Koztoton, Cheger, Senye, Lukos, Rechege, Hozwtelek, Chegyes, máskép Sonkad, Komloud, Doubos, Zarazbereg, Both-Palagya, Sonkad és Magiar-Ligeth.” 128(Szatmár és Középszolnok vmegyékben.) 1436-ban heves birtokpör folyt a Csaholyiak és Maday László között. 1497-ben Csaholyi Veronika, Dobó Domokos özvegye, Csaholyban részjószágot kapott. A XVI. század derekán a Csaholyi család fiutód nélkül kihalt. Csaholyi Imre leányai, Anna és Katalin fiúsíttatván, örökölték az ősi birtokot. Anna Melith Györgyhöz ment nőül s így a Csaholyi uradalom egy része a Melith család birtoka lett. Katalin Petrichevich Miklósné lett. 1545-ben Csaholyi Anna még mint hajadon kapta meg Tardy Mihálylyal közösen az uradalom felét: Csaholy, Gebe, Meggyes, Szalka, Parazna, Remeteszeg, Tunyogh, Erdőszáda, Nagy és Kis Kocsord, Györgytelke, Jánosi, Sály, Angyalos, Ujfalu, Csenger, Nagy- Kis és Both Palad, Sonkád, Magyar- Oláh és Középső Csaholy, Panyit, Költse községeket. 1547-ben a két lány együtt nyert adományt az egész uradalomra. 1549-ben Nádasdy Kristóf kapott királyi adományt Csaholyi János és Miklós minden jószágára. A Melith családot, illetőleg Csaholyi Anna három fiát, Melith Istvánt, Pált és Pétert a csaholyi és csengeri uradalomban 1568-ban új kir. adomány erősítette meg. 1569-ben Prépostváry Bálint, Tardy István és Dorottya, meg Sulyok Katalin részt kapnak Csaholyon. A XVII. század szomorú volt a község életében, a kóborló s dúló török és német hadak teljesen elpusztították a községet, a Csaholyiak erődített kastélyával együtt, úgy, hogy 1605-től 1814-ig puszta volt. 1727-ben Szatmári Bencze Sámuel kapta meg. 1747-ben gróf Teleki Ádám kap benne részjószágot. 1810-ben a gróf Teleki és gróf Károlyi, Ujhelyi, Irinyi, Vay, Patay, Bay, Pogány, Korda, Sulyok családok voltak urai. 1814-ben nehány felvidéki tót család telepedett le itt, s a következő években sűrűen jöttek újabb települők. 1817-ben Eördögh Dániel földesúr ideiglenes r. kath. kápolnát állított. 1822-ben építettek a gróf Vay kastélya mellett új fatemplomot, melyet később lebontottak. A mostani templom 1869-ben épült. Most nagybirtokosok a községben: báró Uray Bálint, Budaházy István, Szalkay Sándor, Berger Ármin. A határban vannak a Bóni szeszgyártelep, Budaházy, Sörekút, Szalkay és Uray tanyák. A lakosság hitelszövetkezetet tart fenn. A községnek van vasúti állomása, postája, távirója.
