Oláhkékes.
Oláhkékes.
Oláhkékes, kisközség a bányavidéken 176 faházzal és 797 oláh lakossal. Határa 1505 k. hold. Nevét a XIV. században már rendesen Kekes-nek írjál s a bányai uradalomhoz tartozott. 1515-ben Báthory György, István és András kapták királyi adományúl. 1564-ben a Vetésiek osztoztak rajta, s 1625-ben Vetési Kökényesdi Péter kapta királyi adományúl, de a pozsonyi kamara előtt elismerte, hogy ez nem örökös adomány, csak zálog-birtok, a mit ezer forintért köteles visszaadni a királyi fiskusnak. 1643-ban már Lisibona Jánosnak ígérte a kamara, de nem adhatta át neki, mert a Kökényesdi Péter maradékai ültek benne. 1654-ben Vay Péter kapott itt részjószágot. A község már a XVI. század derekán is a nagybányai uradalomhoz tartozott s ezzel a szatmári váré volt. A XVIII-században a Vankay, Szilágyi, Uray, Mátay, Mihályi családoké s ugyancsak ezeké a XIX. század közepéig. Most nagybirtokos nincs a községben. A gör. kath. egyháznak van két temploma. Az egyik templom 1672-ben, a másik 1827-ben épült. A község vasúti és távíró állomása és postája Nagybánya.
