Olcsva.
Olcsva.
Olcsva, magyar kisközség a Kraszna mellett, a megye észak-nyugati sarkában, 146 házzal és 890, főként ref. lakossal. Határa 1719 k. hold. Nevét 1401-ben Olthua, 1419-ben Olchwa alakban találjuk. 1312-ben ura Zumzigei Beke mester volt, a kinek a tisztjei ezidőben tiltakoztak az ellen, hogy a bíróság elfoglalja a helységet Zungának nevezett Péter számára. Az ítéletet azonban mégis végrehajtották s 1325-ben már Zunga Péter s rokonai és a Kaplyoni nemzetség osztoznak rajta. 1363-ban ura Olcsvay László. A XV. században a Kaplyon nembeli Vetési, Bagosi, Csomaközi és Károlyi családoké. 1421-ben a Reszegei, Pelsőczi s az Ónodi Czudar családbeliek megrohanták a községet, felgyújtották és lakosait rabságra hurczolták és ezzel kétezer arany értékű kárt tettek a Károlyiaknak. 1472-ben Vetési István adományt kap a község felére. 1513-ban Lónyay Menyhértné kap itt részjószágot, 1561-ben Ferdinánd király hadai megostromolták az olcsvai erődített kastélyt és elfoglalták. Ekkor a három Székely testvér, Antal, Gáspár és Boldizsár kapták vitézségükért. A XVII. és XVIII. században folyvást a Károlyi család volt a főbirtokosa, egészen a XIX. század derekáig. Kastélyuk is volt itt, de gróf Károlyi Antal leromboltatta. Most nagyobb birtokos nincsen benne. 1851-ben és 1888-ban az árvíz okozott benne sok kárt. A községben a ref. egyháznak van ódon temploma, mely még Mátyás korából maradt fenn. Körjegyzőség, népkönyvtár és függetlenségi kör is van a helységben. Vasúti s távíró állomása és postája Vitka.
