Panyola.
Panyola.
Panyola, kisközség a Szamos és a Tisza zugában, 241 házzal, 1592 magyar s legnagyobbrészt ref. lakossal. Határa 2338 k. hold. Nevét 1325-ben Ponola, 1430-ban Panyala alakban találjuk. 1247-ig a Panyolai család ősi birtoka volt. Ekkor a Tompafia Benedek, Ubulfia Mihály comes és Panyala Péter megosztoztak rajta. Ez időtájt oly elkeseredett határpör keletkezett a Panyalaiak és Kállayak között, hogy Panyala Péter királyi itélet alapján perdöntő párbajt vívott a Kállayakkal. A két család ezentúl is sokat pörlekedett egymással. 1292-ben a Semjén nemből való Ubulfia Mihály, panaszkodott a váradi káptalan előtt, hogy Jakab elfoglalta az ő birtokát. 1379-ben I. Lajos parancsára a Kállayak s Panyolaiak között folyó pert az olasz hadjárat miatt elhalasztották. 1415-ben Panyolai Zsigmond török fogságba került s ekkor felesége és gyermekei eladták panyolai birtokukat Panyolai Luczának s leányainak. 1424-ben Kállay Miklós kap benne részt s 1427-ben Zsigmond király Kállay Jánosnak adományozza az egészet. Ettől kezdve a XIX. század végeig állandóan Kállay-birtok. Most nagyobb birtokosai Kende Péterné Desewffy Jolán és a Kállay István örökösei. A ref. egyház temploma a XVIII. század végéről való. Az egyház szép úrasztali ezüstpoharat őriz 1637-ből A község határában vannak Homoródtőtanya és Gőzmalom. A falu szamosparti kertjeiben nagyon sok a gyümölcsfa s régebben annyi almája termett, hogy tutajon szállították Szegedig. Most is előszeretettel foglalkozik gyümölcs, főként alma, és szilva-kereskedéssel. Évtizedekkel ezelőtt még szép erdeje volt, a Túr-erdő. A községben van posta, de vasúti és távíró-állomása Fehérgyarmat.
