Papos.
Papos.
Papos, kisközség a Nyirségen, 94 házzal és 538 magyar lakossal, kik között 193 ref., 174 r. kath., 103 g. kath., 68 izr. vallásu. Határa 1849 k. hold. Nevét már 1444-ben is úgy írták, mint ma. 1377-ben Tákosi Elek birtoka. 1388-ban Tákosi Miklós királyi új adományt kap rá. A család 1409-ben fiágban kihalván, Tákosi Luczával az Ördög család, Ilonával a Csarnavoday család kapott benne birtokot. Rajtuk kívül régi földesurai voltak a Mikaiak. 1398-ban Mikai Sebestyén hatalmaskodásban bűnösnek találtatván, kénytelen volt paposi részjószágát Barlabási Mihály özvegyének elzálogosítani. A XV. századbah nagyobb része a Csarnavoday családé volt, a többi a Barlabásiaké, 1410-ben azonban Barlabási András hűtlenségbe esett és ekkor Zsigmond király Haraszti Erazmusnak adta, a ki 1413-ban eladta a birtokot Perényi Péternek. 1403-ban a Gátiak, 1420-ban a Pósaháziak, 1444-ben a Szepesiek kapnak benne részt. 1468-ban Hetei Gábor kapott Papos felére királyi adományt. 1544-ben Makray Dániel, 1587-ben Kérchy Istvánné és Petneházy Péterné is birtokosai. A XVIII. század végén már csak a Simonyi családnak van itt jelentékenyebb része; tekintélyes család még itt a Kendi, Szombathy, Papp. Most nagyobb birtokosa Bogcha Ferencz. A ref. templom 1836-ban épült. A r. kath. szintén a XIX. századból való. A határban vannak a Berger, Bogcha, Földváry, Horváth I., II., és Vitéz tanyák. A község utolsó postája, vasúti és távíró-állomása Mátészalka.
