Pettyén.
Pettyén.
Pettyén, kisközség a Szamos balpartján, 74 házzal és 493 lakossal, a kik között 478 magyar, 15 oláh. 307 ref., 170 g. kath., 10 r. kath. vallású. Határa 963 k. hold. Régi neve Bazand volt, s 1417-ben Bazan, Bazyan alakban találjuk. A XV., XVI. században a Báthoryaké volt, a kik 1417-ben kaptak rá királyi új adományt. 1550-ben Jó György, Mihály és Vilmos, a Pettyéni Demeter fiai kaptak benne részt. 1563-ban mikor Szabó Tamás kap benne részjószágot, már Pettyénnek írják. A XVII. században elpusztult. 1601-ben Mezőszentmiklósi Jánost még Pettyén „máskép Bazánd” helység részeibe iktatják, de 1667-ben 140Barkóczi János ismét a bazándi, máskép pettyéni pusztát kapja meg. 1726-ban Böszörményi Nagy Sámuel kap benne királyi adományt, s azóta egyik főbirtokosa, a Böszörményi család. 1820-tól még a Szeleczky, Virág, Décsey s Szeretkirályi családok, a báró Aporok is birtokosai a XIX. század közepéig. Most nagyobb birtokos itt Böszörményi Sándor, a kinek derék úrilakát Böszörményi László építtette 1870-ben, mostani tulajdonosa pedig átalakíttatta. A határban van a Böszörményi tanya. A ref. templom 1873-ban épűlt. Úrasztali fölszerelésében értékes egy ezüstpohár 1687-ből. A községben van körjegyzőség; utolsó postája Ombod vasúti és távíró állomása Szatmár.
