Pusztadarócz.
Pusztadarócz.
Pusztadarócz, kisközség Szatmár-Németi közelében, 67 házzal és 515 magyar lakossal, kik közül vallásra nézve 215 g. kath., 199 ref., 58 r. kath. Határa 1360 k. hold. Hajdan Lázár-Darócznak nevezték. 1323-ban I. Károly oklevele említi, hogy a tatárjárás után Lázár volt az első ura; tőle eredtek a Váraljaiak és Bábonyiak, ezektől a Daróczy, Csarnavoday, és Surányi családok. A Lázár Daróczy család volt az ura 1462-ig; ennek magvaszakadta után Nádasdy János, Drágfi Miklós és Szállási Erdélyi Péter kaptak reá királyi adományt. 1469-ben Csarnavoday Egyed és Domokos elfoglalták. 1493-ban Charnavoday Egyed itteni részjószágát Matucsinay Miklósnak zálogosította el 400 arany forintért. A XV. század elejétől nagyrésze a Derencsényieké volt. 1526-ban Derencsényi Péter és Pál kapták meg. Ugyanekkor kisebb részeket kapott a Tárkányi, Ormós, Thegzes és Wethéssy család. 1545-ben Anarcsy Péter fölkérte a hűtlenségbe esett Szapolyai párti Derencsényiek birtokát. Meg is kapta, de megalkudott Derencsényi Istvánnal, hogy csak zálogbirtoknak tekinti s 50 aranyért visszabocsátja a birtokot. Derencsényi a kiváltás jogát vejének Radák Istvánnak engedte át. 1651-ben a Kállay lányok és Csalay László a földesurak, de 1652-ben Lónyay Zsigmond, 1687-ben báró Károlyi László is kapnak benne részt. A következő században a Károlyiak a főbirtokosai, a század végén azonban a gróf Barkóczy, Kanizsay, Nagy, Patay és Becsky családok. Most a Jékey Ilona és Nagy László gyermekeinek van itt nagyobb birtokuk, csinos úri lakkal, a melyet 1846-ban Nagy Ignácz építtetett. A berendezésben értékes a kb. 1200 kötetből álló könyvtár. A határban van a Varga tanya. A ref. templom 1887-ben épült újra a réginek a helyén. Úrasztali edényei között legrégibb egy ezüst pohár, melyet 1648-ban ajándékozott Csizmadia Péter az egyháznak. A község utolsó postája, vasúti és távír-állomása Szatmár-Németi.
