Ráksa.
Ráksa.
Ráksa, oláh kisközség az Avasban, 334 házzal és 1490, legnagyobbrészt gör. kath. vallású lakossal. Határa 5751 k. hold. Nevét a XV. században még Rákos-nak írják s az avassági uradalomhoz tartozott; előbb a Meggyesaljai Moróczoké, majd a Báthoryaké lett. 1592-től 1696-ig a színéri uradalommal a szatmári váré volt. 1633-ban Pászthói Máté kap benne részt, 1646-ban Kemény János az ura. A XVIII. században számos birtokosa lett; a század végén urai a gróf Teleki, gróf Kornis, báró Vécsey, báró Wesselényi, báró Huszár, Becsky, Geötz, Darvay, Szirmay, Korda, Szerdahelyi, Peley, Rápolthi Nagy, Mátay, Császy és Bagossy családok. A XIX. század közepéig ugyanezek és a Kovács család. Most nagyobb birtokosa nincsen. A községben g. kath. templom van, a mely 1847-ben épült. A dülőnevek között ma is gyakori a magyar név. A község utolsó postája, vasúti és távíró-állomása Avasújváros.
