Reszege
147Reszege
Reszege, kisközség az Érvidéken, 98 házzal és 713 lakossal, a kik között 175 magyar, 530 oláh és 551 g. kath., 76 r. kath., 50 ref., 36 izr. vallásu. Határa 2886 k. hold. Nevét 1428-ban Rezege, 1421-ben Praed. Mezewrekeze, 1439-ben Pred. Mezewrezege alakban találjuk meg. A XIV. század elején a szatmári váré volt; 1330-ban I. Károly király Péter és János várjobbágyok magszakadta után, Nagyseiméni Istvánnak s a Csengeri családnak adta. A Csengeri család később Rezegenejk írta magát. 1381-ben a Kállay-aknak is volt itt részjószáguk s azt elcserélték a Csaholyiakkal. 1420-ban a Mindszenthyek kapnak benne részt. Ekkor vámszedő hely, de egy év mulva már pusztaként szerepel s puszta maradt a XVIII. század elejéig. A XV. században még a Kőrösi Dobó, Barlabási, Vámosgyörki Pohárnok, Kidei, Nyársapáti; Butkai családok voltak birtokosai. 1421-ben a Károlyi családnak is volt benne része s ez az övék maradt a XVIII. századig, a mikor 1720-ban Jasztrabszky János kap reá királyi adományt. Ő telepítette itt a mostani községet, a melyet utódai gyarapítottak. Most is a Jasztrabszky Kálmán örököseié. A községbeli gör. kath. templom 1830-ban épült, A róm. kath. kápolnát a Jasztrabszky család építtette 1870-ben és itt van a család sírboltja. A határban vannak a Homoki és a Schwartz I., II. tanyák. A község utolsó postája Piskolt, távíró és vasúti állomása Reszege-Piskolt.
