Sályi.
Sályi.
Sályi (Szamossályi), kisközség 192 házzal és 1245 magyar lakossal, a kik között 793 ref., 246 r. kath., 56 gör. kath., 144 izr. vallású. Határa 2017 kat. hold. Nevét már 1477-ben Saly alakban találjuk meg. 1350-ben régi birtokosai: az Imregiek, elcserélik Ábrámfia Péterrel, a Csaholyiak ősével, s ettől kezdve a csaholyi uradalomhoz tartozik, a család kihaltáig. 1547-ben Csaholyi Imre fiúsított leányait iktatták birtokába s velük a Brebiri Melith és Petrichevich családoké lett. 1558-ban Soós János, 1561-ben Karánsebesi Nagy Mátyás, kapott benne részt. 1640-ben Laskay János, 1642-ben báró Károlyi Ádám, 1663-ban Vass Márton is birtokosai. A XVIII. században a Domahidy, Sulyok, Majos, Biró, Kolláth, Uray, Balla, Horváth, Maróthy, Erdőhegyi és Dombrádi családoké. A XIX. század közepéig ugyanezek és a Komlósiak az urai. Most nagyobb birtokosa Domahidy István, kinek itt kényelmes, régi kúriája van. A ref. templom 1829-ben épült. A község még nem régen is a Szamos szigetében feküdt s állandóan ki volt téve az áradásoknak, de 1903-ban a sályi-rápolti átmetszés megmentette az árvizektől s ekkor szigeti fekvése is 149megszünt; a régi templomot is a Szamos vitte el, úgy hogy a helye sem maradt meg. Legutóbb 1887-ben öntötte el a községet az árvíz s csaknem egészen elpusztította. Hozzá tartoznak a Balogh, Fogarassy, Szegedy és Zoltán tanyák. A községben van körjegyzőség és postahivatal, vasúti és távíró-állomása Jánk.
