Szaniszló.
Szaniszló.
Szaniszló, nagyközség az Érvidékén, 641 házzal és 4830 lakossal, a kik magyar anyanyelvűek és 2145 gör. kath., 1734 r. kath., 707 ref., 240 izr. vallású. Határa 17,258 kat. hold. Nevét 1306-ban Terra Zoyzlu, 1347-ben Poss. Zanyzlaw, 1446-ban Stanyzlo alakban találjuk meg. 1352-ben Szaniszlón, mely akkor puszta volt, a Kaplyon nembeliek osztoztak. A XV. század elején a Károlyi családé volt. Mellettük már a XIV. század közepétől kezdve a Reszegeieknek volt benne részök. A XVI. században a Báthoryak szerezték meg s az ecsedi uradalomhoz csatolták. Ennek a sorsában osztozott a szatmári békéig és ekkor a báró Bánffyaké lett. Mikor a gróf Károlyi család a 162 községből álló ecsedi uradalmat megvásárolta, ezt a helységet is megszerezte. 1746-ban vették meg egyik felét a Rákócziné fiától, a másikat 1776-ban a fiskustól. Most nagyobb birtoka van itt gróf Károlyi Józsefnek. A község lakossága a XVIII. századig tiszta magyar volt és mezővárosi kiváltságai voltak. A gróf Károlyiak alatt németek és oláhok telepedtek be a szomszéd községekből s 1800-ban újra megalakúlt a r. kath. egyház, a amely 1562-ben, a reformácziókor megszünt. Róm. kath. templomot 1824-ben építettek, de ez az 1834-iki nagy földrengéskor rombadőlt és gróf Károlyi György építtette fel újra 1841-ben. A ref. templom még a hitújítás előtti korból való, a gör. katholikus pedig 1768-ban épült. A község határában vannak Karuly önálló puszta, Karuly, Zsuzsánnamajor, Mácsa, Ménesakol, Liget, Csereerdő, Ömböly, Szőlő-tanya, Fülemező-majorokkal. Továbbá Portéka, 156Ménesjárás, Cserepes, Feketetag, Pálffy uradalmi majorok, ezeken kivül Weisz, Barth, Kozma Riméli, Józics, Schnell, Szatmáry, Lang tanyák. Ezek közül ősi az Ömböly puszta, a mely egy elpusztúlt helység emlékét őrzi. A szomszéd Csomaköznél szólottunk bővebben róla. A Karúj tanya, melynek neve a Károlyi név régi alakját rejti. 1346-ban ugyanis Karuly András és fia, Simon szerepelnek; a Karuli-puszta pedig már 1423-ban és 1426-ban a Nábrádi és Perecsényi családoké. 1428-ban azonban e pusztát a Károlyiak a Báthoryaktól elfoglalták s így valószínűnek látszik, hogy ősi jusson volt rá igényük. A múlt század végén igen megnépesedett; most 1200 lakosa van. Határában volt 1519-ben Koppan-Teleke puszta, a melyet Zétényi Fodor Imre kapott királyi adományul. Kozmateleke már 1322-ben a Károlyiak birtoka; van egy oklevél, a mely megtiltja a Seményieknek, hogy elfoglalják. 1426-ban a Kállayaké volt. A községben van vasúti állomás, posta- és távíró-hivatal.
