Tatárfalva.
Tatárfalva.
Tatárfalva (Szamostatárfalva), kisközség, 57 házzal és 364 magyar lakossal, kik főként ref. vallásuak. Határa 790 k. hold. Nevét már 1458-ban mai alakjában írják. Ősi birtokosa és a XIV. században egyedüli ura a Tatár család volt. 1406-ban Eőry Ambrus és Bálint is kapnak benne részt Tatárfalvi Tatár Ambrus és fia, János mellett. Még ebben a században a Pátyodi, Csomafalvi, Kispiricsei, Csathó és Mikolay család lesz az ura és a Tatár család megszünik szerepelni. A Zsarolyániak 1505-ben, a Szőlősiek 1519-ben és Vatay Gáspár 1571-ben szerzik meg. 1640-ben Göde Judit és Torday János kapnak benne részt és 1754-ben Csomaközy Zsigmond, Krisztina és Zsuzsánna. A század végén urai az Ilosvay, Décsey, Pogány, Menszáros és Diószeghy családok. A XIX. század közepéig még 159a Pongrácz, a Gyene és Nagy család. Most nagyobb birtokosa nincsen. A községben református templom van, a mely Rómer Flóris szerint a XIV. századból való. Henszlmann azt mondja róla, hogy; „nevezetes azért, mert Magyarországon az egyetlen ismert példány, a melyben kétszínű tégla felváltott rakásával a külső falakban színes rakás idéztetett elő. A tégla vörös és fekete. A polichrom hatás főlép az ablakívekben tünik fel.” A község utolsó postája és távírója Csenger, vasúti állomása Jánk.
