Kovásznay. (Kovásznai).
Kovásznay. (Kovásznai).
KOVÁSZNAY.
Azelőtt kovásznai Kovács Zsigmond, 1883-ban, kir. kegyelemmel a Kovásznay nevet nyerte, az előnév meghagyásával. A család Erdélyből származik, a Székelységből és a XVIII. sz. közepe táján telepedett át Magyarországba, a hol Pest és Szatmár vármegyékben terjedt el. Az előbbi vármegyében Dános, Péczel, Inárcs, Tápiósüly községekben volt birtokos. Tagjai közül Mózes 1740 körül jött Magyarországba, hol nemessége Pestmegyében hirdettetett ki. Itt egy ezredet állított ki a saját költségén. – Ferencz, 1848-ban a Walmoden nevét viselő vértes ezredben százados, ki a szolnoki csatában megsebesült és nyug. őrnagyként halt el. – Zsigmond († 1904. ) Pest vármegye lótenyésztő-bizottságának 25 éven át elnöke, közgazd. előadó, az orsz. magy. gazd. egyesület elnöke és a nagyabonyi választókerület Deák pártjának elnöke. – II. Zsigmond, ny. méneskari százados, jelenleg batizi birtokos.
Czímer: kékben, hármas zöld halom, középsőjéből kinövő zöld lombos fán, egymással szemben álló két fehér galamb, csőreik között zöld galyat tartanak. – Sisakdísz: könyöklő kékmezű kar, görbe karddal, melyen török fő van átütve. Takarók: kékarany, vörösezüst.
