Solymossy. (Nagyváradi).
Solymossy. (Nagyváradi).
SOLYMOSSY
Bihar vármegyéből származik és a XVIII. század közepe táján Szatmár vármegyében is letelepedett. Régi donatiós család, mely már I. Mátyás alatt a biharmegyei Solymos puszta ura volt s bírta az arad-vármegyei Solymos várat. Nemességét II. Ferdinánd újította meg, a mit 1660-ban Biharban kihirdettek. Szabolcsban és Ugocsában 1761-ben igazolták nemességüket, Nagykárolyban pedig 1792-ben és 1827-ben. II. Ferdinándtól Kisszoboszlóra él a nádudvari, püspökladányi, hegyesi és macsi részbirtokokra, 1638-ban pedig Rákóczy Györgytő, a szakadáti és törpefalvi részbirtokokra kaptak adományt. Ezeken kívül még Felhalom, Fugyi. Fugyivásárhely, Törpefalva, Kopaczel, Felsőfeketepatak, Szentmárton, Tóttelek, Panasz, Váncsod, 605Szelepe, Nyíres és Krassó községekben volt birtokos. Tagjai közül Péter, a czímerszerző, nagyváradi várkapitány, Pázmány Péter követe Rákóczy György fejedelemnél. 1655-ben az ecsedi vár főkapítánya. – Mihály, 1718-ban ugocsai főszolgabíró. – II. Mihály, a múlt század elején szatmármegyei alispán. – Bálint, az 1870-es években három ízben orsz. képviselő. – Fia István, ny. százados, jelenleg csomaközi birtokos.
Czímer: kékben, zöld alapon ágaskodó kardot tartó arany oroszlán. Sisakdísz: a pajzsalak növekvően. Takarók: kékarany, vörösarany.
