Lakásberendezés.
Lakásberendezés.
A lakások berendezése nem nagyon fényes; inkább hűvös és szigorú benyomást tesz az idegenre. Az „első házat” rendesen tiszta szobának hagyják s csak akkor használják, ha osztozkodás útján a testvérek ugyanabban a házban maradnak. Ilyenkor az előbb házasodó legnagyobb fiú „a második házba” hozza a feleségét, abba a szobába, a melyet nem használtak, a legkisebb fiú pedig az öregekkel marad; a többieknek vagy külön házat építenek, vagy odaengedik az apósuk házához. Jellemző Kisarra, a hol mind nyelvben, mind szokásokban sok különös régiség maradt fenn, hogy a gyermekeknek a telekre építenek külön házakat s e miatt majd minden telken három-négy, sőt öt ház is áll; egyszerű, igénytelen, egyszobás kis házikók s úgy be van rakva velük a falu, mint vakondtúrással a rét. Csak a benszülöttek tudnak eligazodni a titkos átjáró utakon, a melyek udvarokon, kerteken, kerítéseken visznek keresztül-kasúl s annyira rendes utak, hogy kedvükért a kerítéseken átlépő vagy átugró helyeket hagynak.
A nagy szobában van egy vagy két ágy. Szatmár felső részében nem vetik nagyon magasra, de a Nyirségen, ha nincs elég pehely-dunna, egy méteres szalmát raknak az ágyba s e fölé „póczkolják” a párnákat, dunnákat; az egészet piros, vásári takaróval borítják le, hogy az ágy sokat mutasson. Két ablak között áll a komót. Fiókjaiban fehérnemű, tetején csinos szőttes abrosz; mely azonban csak éppen beteríti; ezen porczellánfindzsák, csészék, tányérok, gondos rendben és tisztaságban. Fölötte tükör a falon, mögötte a kalendárium. A tükör alatt a katonafiú kis arczképe; a nagyobbiké, a király, a trónörökös, meg Albrecht vagy József főherczeg árnyékában, az ágy fölött lóg a falon. És ott vannak esetleg még az amerikai képek is.
A Tiszaháton az utczai, lentebb az udvari szobában szoktak lakni. Ez egyszerűbb, mint a másik. Itt is van egy-két ágy s ha kell még, gyalogágy; láda, lócza, asztal, székek; érdekes speczialitása a Tiszahát némely falujának a diófa-kis-szék, melynek egy darabból van a háta és az ülőkéje. A mestergerendára szegezve a kés-, villatartó lécz, s körül a falon a padlás alatt lógnak „kollantyúkon” a „málészárasztó”-rudak, melyek a tornácz-oszlopok között is ott nyújtóznak. Őszkor nagyon érdekesek e házak, a két-három sorjával felaggatott kukoricza-kötések szép sárga csíkjaival.
A lakóház középső részét, a pitvart vagy konyhát nem használják. Lóczák vannak benne két oldalt s a falon tányérok. Túlságos nagy bőség nincsen a tányérdíszekben. A nagybányai fazekasok szines alapú, fehér díszítésü edényei, zöld, fecskendezett üde színű tányérai s fehér falu, fekete díszű korsói járják az egész vármegyében.
Nagyon szép rendben van a ház s a háztája. A kis kertekre a Tiszaháton nagy gondot fordítanak s Pestről hozatják a mályvák, verbénák, tátogató, pillangó, szekfű, százszorszép magvát; egy-egy virág néha nagy divatba jön, így nehány éve a chrysanthemum, a mit ők „napvirágnak” neveztek el. De az már ritkaság, hogy valaki a házatáját fával, lugassal, futórózsával, vagy szelid és vadszőlővel vegye körül, legfeljebb egy-egy eperfa, vagy néhány kényén nőtt akáczfa vet árnyékot rájuk.
