Nemzetiség és vallás.
Nemzetiség és vallás.
A főbb néprajzi területeket a nemzetiségek megoszlása szerint lehet megjelölni. A vármegye területe, Szatmár-Németi elhagyásával, 6095 négyzet-kilométer, azaz 1.059,080 katasztrális hold. A vármegye lakossága az 1900-iki népszámlálás adatai szerint 340,689 lélek. A népesség eloszlása, az uralkodó nemzetiségek és vallások szerint a következő:
s.sz.
|
J á r á s
|
Magyar
|
Német
|
Oláh
|
R. kath.
|
Gör. kath.
|
Ev. ref.
|
1
|
Csengeri járás
|
25414
|
41
|
2272
|
2348
|
7610
|
15953
|
2
|
Erdődi
|
9359
|
5220
|
14675
|
8967
|
15395
|
3862
|
3
|
Fehérgyarmati
|
30942
|
52
|
9
|
2417
|
1692
|
24733
|
4
|
Mátészalkai
|
41154
|
152
|
10
|
4075
|
7962
|
25104
|
5
|
Nagybányai
|
4609
|
330
|
26032
|
3565
|
26330
|
517
|
6
|
Nagykárolyi
|
29101
|
2980
|
7926
|
16385
|
13247
|
9455
|
7
|
Nagysomkúti
|
3755
|
353
|
23860
|
542
|
22027
|
1937
|
8
|
Szatmári
|
29896
|
95
|
10486
|
4480
|
17964
|
16020
|
9
|
Szinérváraljai
|
8065
|
1730
|
29543
|
2120
|
2994ő
|
4318
|
10
|
Felsőbánya
|
4205
|
19
|
346
|
2484
|
1247
|
687
|
11
|
Nagybánya
|
8550
|
148
|
2400
|
4124
|
4242
|
1685
|
12
|
Nagykároly
|
14885
|
149
|
217
|
5990
|
3508
|
3405
|
209935
|
11177
|
117856
|
57496
|
151165
|
107672
|
Minél jobban keletre haladunk a magyarság nyomán, úgy tünik fel előttünk helyzete, mintha csak épen a végvárak maradnának meg a körülözönlő oláhság ostromló tengerében. Már az erdődi járásban, a mely a hegyek lábánál terül el, csak a főbb községek magyarok: Erdőd, Géres, Királydarócz, Krasznabéltek, Dobra. A vidéket már elborította az oláh áradat, a mely a hegyek közül óvatosan és szívós erővel halad nyugatra le, a síkra.
A vallási statisztika különben egy rendkívűl érdekes adatot ád. A görög katholikusok a vármegye lakosságának felerészét teszik s a magyarság száma 257mégis csaknem kétszer annyi, mint az oláhoké. Ez úgy lehet, hogy az oláhok, bár mind görög katholikusok, kivéve a nagysomkúti járásban a néhány ezernyi görög keletit, 12,213 lélek, de a hol régebben települtek a magyarok közé, teljesen megmagyarosodtak s bár ősi vallásukat megtartották, ma már tiszta magyaroknak érzik és vallják magukat. Igy pl. a fehérgyarmati járásban, mely Szatmártól éjszakra a Szamos és a Tisza között terül el, 1692 gör. kath. közül csak 9 mondta magát oláhnak, a mátészalkai járásban, a mely a szatmári Nyirség, 7962 gör. kath. között csak tíz akadt, a ki oláhnak érzi magát s ezek is a beköltözöttek, a cselédek közül valók, olyanok, a kik rövid ideje szolgálnak itt és még nem tudnak magyarúl.
A mint az oláhok általában görög-katholikusok, úgy a magyarság nagyrészt református. E magyarság ereje uralkodik azon a megmagyarosodott gör. kath. tömegen, a mely a magyar vidékeken él. A róm. katholikusok jórészben németek, vagy a beköltözött magyarságból kerülnek ki. A nagykárolyi s erdődi sváb települőkre is vonatkozik az az igazság, hogy a hol tiszta magyar nép között élnek, még nagyobb tömegekben is magyarrá váltak. Elszórva, itt-ott vannak tótok is a vármegyében, de ezek is megmagyarosodtak s csupán vallásukat őrizték meg.
Kisorosz összesen csak 234 van a vármegyében szétszórva. Nyilván a ruthén beköltözöttek is beolvadtak a magyarok közé. Szegény nép, s cselédek a tótok is, a ruthének is. Vannak kevesen horvátok és szerbek is; ezek főként ideiglenesen vannak munkában a nagybánya-környéki bányákban s erdőkben, hol elvétve olasz munkás is akad.
Zsidók aránylag sokan vannak, 21,118 lélek. A zsidók is főleg a földmívelés különféle ágaiból élnek. Azt is érdemes följegyezni, hogy oláh vidékeken, legfeltünőbben a nagysomkúti járásban, a zsidók német anyanyelvűeknek valják magukat.
A nemzetiségek magyarúl tudása az országos aránynak megfelel. Magyarúl tudnak a vármegyében 242,756-an; ha ebből levonjuk a magyar anyanyelvűek számát, 209,935-öt, 32,821 idegen anyanyelvű tud magyarul, az összes idegen anyanyelvüek negyedrésze. Megjegyzendő, hogy e tekintetben az oláhok állnak leghátrább, a németek pedig legelől. Pl. a 7 járásban, melynek lakossága majdnem 30,000 lélek, a 3755 magyaron kívül csak 1500-an tudnak magyarúl. De azért örvendetes haladást lehet e tekintetben megfigyelni. 1890-ben az egész lakosság 68.7 %-a, 1900-ban pedig 71.3 %-a tudott magyarút, vagyis a nemzetiségeknek 1890-ben 23.6 %-a, 1900-ban 25.1 %-a.
