Az Avas.
Az Avas.
A vármegye keleti része, mint már előbb említettük, hegyes vidék; a hegyek magassága Máramaros vármegye határszélén 1500 méterig emelkedik. Ez a hegyvidék „Avasi bérczek” elnevezés alatt ismeretes. Ez elnevezést a hagyomány szerint onnan kapta, mert már századokkal ezelőtt is avasoknak ismerték a bérczeket borító bükköket és tölgyeseket.
Az avasi erdőség 17 község határán terül el és mívelt földeket itt csak a községhez közel eső lapos völgyekben találunk. Ezeket is a régi zsellérek irtogatták és foglalták el a közös területből, s a hosszas használat után elbirtoklás czímén lettek tulajdonukká. Mert maga az összterület osztatlan állapotban volt még néhány évtized előtt is a vármegyei földesurak közös tulajdonában. Mezőgazdasági tekintetben a kulturának itt nyoma sem volt, hanem a bérczi erdőség, mint közös tulajdon, a földbirtokosságnak csak marhalegelőként és a sertés-nyájak téli makkoltatása által hozott csekély hasznot. Az őserdők fái is majdnem értéktelenek voltak s csak a hegyvidék lakosainak szolgáltattak tüzelőanyagot. E szabad gazdálkodásnak azonban néhány évtizeddel ezelőtt véget vetett a tagosítás; a közös birtokot az egyes birtokosoknak kiosztották s megkezdődött a völgyekben levő írtások mívelés alá vétele. A talaj azonban fehér mézgás és vadvizes, s nagyon csekély részben fedezi a reáfordított költséget. Szép gazdasága van Vámfaluban gróf Vay Ádámnak és Terepen, illetőleg Túrvékonyán Pászthory Árkádnak. Az avasi erdőket csak a néhány évvel ezelőtt kiépített bikszádi vasút megnyílta óta lehet kihasználni. A vasút mentén az erdőket fokozatos mértékben részint műfának, részint tűzifának termelik ki és a kiirtott erdőtalajokat a vasút két oldalán, a Tálna patak völgyén, mívelés alá veszik. A völgyeket körülvevő hegyek talaja azonban annyira köves, hogy ha az erdőket kiirtják, csak legeltetésre való lesz.
296Az avasi bérczek nyúlványai a Tálna-patak mentén nyugati irányban, a sárközi határban végződnek, a hol a báró Vécsey család uradalmához tartozó erdőséggel egyesülnek. Az itt átfutó vasútvonal két oldalán kitáguló völgyében már szépen virágzó gazdasági kulturát lelünk; a kiirtott és eredetileg vadvizes természetü erdőföldeket belvízcsatornázással a talajvíztől megmentették s az őserőben levő kötött alluvialis talaj már most is meghálálja a reá fordított költséget.
Az avasi bércznek déli nyúlványai a Szinérváraljától Nagybánya felé húzódó hegylánczba kapcsolódnak. Mezőgazdasági tekintetben ez a hegyláncz is az avasi bérczek tulajdonságaival bír.
Szatmár vármegyében megfelel az ország egyetemes képének, a fekvésen kívül, a föld minősége és a talaj változatossága is. A talajviszonyok a szerint változnak, a mint hegyek, erdők, síkságok és lapályok keretezik.
