Az alakulási tervezet. Kraszna-csatorna.
Az alakulási tervezet. Kraszna-csatorna.
1. a Kraszna-csatorna. Ennek rendeltetése a róna mély részébe a Kraszna-völgyből és a Nyirségről beömlő vizek felfogása és elvezetése. Kezdő pontja a Tiszának Vásárosnamény mellett 1890-ben már a vásárosnamény-beregszászi törvényhatósági út éjszaki oldaláig áthelyezkedett, de ekkor aztán visszafordúlt medrének balpartja, végpontja Nagymajtény község déli vége, a hol becsatlakozik a Krasznának feljebb változatlanúl maradt medrébe. Hossza 69•6 km. A két végpont közé eső része a Nyirség szélén, illetőleg a nagykároly-majtényi vonalon lévő diluvium-képleten olykép kiválasztott nyomra esik, hogy a megállapított fenék fölött kiemelendő réteg vastagsága, – költségkímélés okából, – 4–5 méternél ne legyen nagyobb, a Krasznának 50 köbméternyi középvizét terepszínt alatt vezesse, 165–180 köbméter árvíztömegének levezetésében pedig a hullámtér is részt vegyen. Ez okból a hullámtér szélessége 200 m. Az esési viszonyok tekintetében a csatorna négy szakaszra oszlik. A torkolatnál a fenék a Tiszának itt 102•72 m. magasságú 0 vizénél 2 • 18 m.-rel magasabb, tehát Adriai tenger fölött 104–90 m. Ettől a ponttól a fenéksík emelkedése kilométerenként a 28•5 km. hosszú alsó szakaszon 12 cm., a 20 km. hosszú második szakaszon 18 cm., a 18 km. hosszú harmadik szakaszon 12 cm. s végre a magyar államvasútak püspökladány-kőrösmezei vonalán felül, a hol a fenék 114•08 m., e 3•1 km. hosszú szakaszon 20, majd 30 cm; a fenék szélessége a két alsó szakaszon 10, a felső szakaszokon 8 m., a lejtők másfelesek. A jobbparti folytonos töltés hossza az olcsva-nagydobosi úton levő híd jobboldali feljárójától, a Gilvács község délkeleti végén levő magaslatig 64•5 km. A baloldal, az innen jövő vizek szabad beömölhetése végett általában nyitott, a helyi viszonyok azonban szükségessé tették itt is egyes töltésszakaszok építését; ilyenek: a Kraszna-toroktól a szamosszeg-nagydobosi útig s e mellett Nagydobos felé a magaslatig terjedő 9•1 km. hosszú töltés, a mely a tőle nyugatra fekvő kiterjedtebb Tisza–Szamos-ártért, a 3•5 km. hosszú ópályi körgát, mely a község körüli értékesebb Szamos–Kraszna-ártért és a belsőség alacsonyabb részét, a 3•5 km. hosszú ágerdei körgát, a mely a hasonnevü öblözetet, a 3•2 km. hosszú kaplonyi körgát, mely Kaplony község belsőségének mélyebb részét védi, s végre a 20 km. hosszú majtény-kaplonyi töltés, a mely a csatornába a kaplonyi körgát előtt nyiltan beömlő Mérges patak jobb partján a magyar államvasútnál kezdődik s e patak torkolatától Nagymajtény déli végéig párhuzamos a csatornával, tovább a nagymajtény-királydaróczi útra esik s a nagymajtény-királydaróczi határvonal mentén magaslathoz csatlakozva, nagyobb ártéri öblözetet védelmez. Mind e töltések 3 m. szabványos szélességű koronája a számítás útján meghatározott ama duzzasztott víznél, a mely a csatornában csak akkor jelentkezhetnék, ha a Kraszna számbavett legnagyobb árvize a Tiszának eddig legmagasabbnak ismert 1888. évi 9 m.-res 0 feletti árhulláma helyett, 9•6 m.-res árhullámával találkoznék, – egy méterrel 286magasabb, lejtőjük a magasság háromszorosával egyenlő alapú derékszögű háromszög átfogója.
