Károlyi Antal királyi biztossága.
Károlyi Antal királyi biztossága.
A megye újabb panaszaira Mária Terézia, Károlyi Ferencz fiát: Antalt királyi biztossá nevezvén ki, az ő működésével új korszak kezdődik. Többszöri felterjesztéseire, a helytartótanács és kanczellária közvetítésével, a haditanács Suchodolszky Antal mérnökkari kapítányt küldi le szakértőként, a ki Károlyi Antallal együtt végzett helyszíni vizsgálat alapján megjelöli javaslatában a czélszerű teendőket. Suchodolszky kapitány, Zanathy Antal, Zimány Ferencz földmérők és a Károlyi Antal költségén Bécsben időközben kitanúlt Mezei Cirill mérnök segítségével, 1777-ben készíti el Nagymajténytól Olcsváig az első oly térképet, a melyen már a magassági adatok is ki vannak tüntetve. Egyidejű tervezete egy csatorna, a mely a Krasznának alig felismerhető medre közelében, s a fejlettebb részek (kocsordi gerincz és torkolatai) s a Károlyi Ferencz-féle csatorna-szakasz felhasználásával, körülbelűl arra a nyomra esett, a hol jelenben Ecsedig a lápi főcsatorna, Kocsordig az éjszaki főcsatorna fekszik; tovább majdnem egyenes vonal volt Ópályi község keleti oldaláig, ettől pedig némi görbülettel csatlakozott a szamosszeg-nagydobosi útnál a Krasznának lejebb már fejlettebb medrébe.
A leírt csatorna építését Károlyi Antal öt garas napibér, illetőleg 48 krajczár köbölenkénti egységár mellett, a saját költségén alkalmazott munkásokkal, Mezei vezetése mellett, 1778. évi május hóban kezdi meg. A sikeres eredményről tett jelentés és megfelelő vizsgálat alapján a király 1779-ben elrendeli, hogy Szatmár vármegye, valamint az ekkor még Szamosszeg, Kér, Kérsemjén, Panyola és Nagydobos helységek határával érdekelt Szabolcs vármegye ingyenes munkát (közerőt) bocsásson a királyi biztos rendelkezésére. Mind ezen, a domahidai határtól a torkolatig közel 63 km. hosszú, 1–3 m. mély, 2 m. széles fenekű csatornát, mind Mezeinek 1780-ban készült terve szerint, azt a 10 km. hosszú csatornát, a mely a mai lápi főcsatorna Pusztalak-Ecsed közé eső részeként nyert felhasználást, sok viszontagság és vergődés között, 1782. év végén fejezik be. Károlyi tizenhatszor utazta be a helyszínét, a sajátjából 30,000 forintot fordított a munkások fizetésére és később táplálékaira. Leginkább őszszel dolgoztak. A munkateret 1778 novemberben, 1779 deczember közepén, 1780-ban április, június és szeptember hónapokban, 1781 januárban, 1782 február és október havában nagy árvizek öntötték el. A csatornákat 1783. és 1784. években még tisztogatták, a mire a gyakori árvizek miatt nagy szükség is volt, mert a vízi növények gyorsan benőtték a csatorna medrét. 1784. év tavaszán oly nagy árvíz jelentkezett, hogy Ecseden a templom küszöbét nyaldosta a hullám.
