Kormánybeavatkozás.
Kormánybeavatkozás.
A kormánynak a szabályozás iránt való érdeklődése határozottabb alakban 1834. évben kezdődik. Hozzáfogat a Tisza folyónak Tiszaújlaktól a Dunáig való részletes felméréséhez, a mely óriási munka 1834–1842. években tart és Vásárhelyi Pál mérnök nevét tette örökre emlékezetessé. A nagy körültekintéssel beszerzett műszaki adatok alapján készíti el Vásárhelyi a tervezetet a Tisza és mellékfolyói szabályozására. Megalkotják időközben a vizekről és csatornákról szóló 1840. évi X. törvényczikket, majd napvilágot lát az 1850. évi junius hó 16-án kelt legfelsőbb rendelettel „A Tisza-szabályozásnak álladalmi kormány által való vezérlete és felügyelete” czímen jóváhagyott szabályzat.
Boros Frigyes középponti mérnök 1853-ban elkészíti a Szamosnak Ilobától a torkolatig terjedő szakaszára a szabályozási tervezetet, a mely szerint ekkor még Szatmár fölött 14, Szatmár alatt 25 darab átvágást kellett volna építeni s tervezetet készít a róna szamosbalparti részének, tehát az ecsedi lápnak lecsapolására is, a Kraszna vizét Gilvácstól kezdve Csengerbagos nyugati széle mellett s innen közel egyenes vonalban Sályi községig a Szamosba, a Sóspatak, Homoród-Balkány vizét pedig Zsadánytól kezdve Szamosdob mellett, Csengerbagosnál a Kraszna-csatornáig tervezett csatornán ajánlván elvezetni. Az érdekeltség az 1855. évi február hó 5-én Fehérgyarmaton tartott közgyűlésen s a Boros-féle tervezet alapján „Szamos-szabályozó társulat”-tá szervezkedik, a hol az érdekelt 69 község 116,700 napszámot és 6900 forint pénzösszeget s Szatmár-Németi város külön 50,000 napszámot és 16,666 forint 40 kr. pénzösszeget ajánl meg. Elnöknek Kende Kanutot választják s megalkotják a választmányt.
1855. évben nagy árvíz jelentkezett. A Szamos vize a balpartra már Krassónál kiömölvén, a Balkány és Homoród völgyébe lép s a lejebb eső szakaszon is mindkét parton, sőt a Tisza folyóig több helyen kiszakítván a töltéseket, az árvíz a róna mindkét részét, ember-emlékezet óta nem tapasztalt mértékben elönti. Amacz, Zsadány, Szamosdob, Kismajtény, Domahida, Csengerbagos, Csengerújfalu belsőségei egészben s Kaplony jelentékeny része is vízbe merült. Albrecht főherczeg személyesen járta be a helyszínét.
