A város vagyona.
A város vagyona.
Szatmár-Németi sz. kir. város ingó vagyona az 1906. évi zárószámadás szerint 154,215 kor. 80 fillér értékű. Az ingóságok a városi hivatalos helyiségek berendezéseiből, a városi színház felszereléseiből, gazdasági instrukcziókból, gépekből, kútfúrási eszközökből, közvágóhídi géptartalék-alapból és csatornázási alapból állanak, melyeket a városgazda, kútmester, főerdész és a városi pénztár számadásaiban kezelnek.
A város tulajdonában levő közpapírok és készpénzalapok, – az úgynevezett „törzsvagyon-alap” – állapota 1906 végén 1.978,783 kor. 46 fill. volt.
A város ingatlainak és vámjövedékeinek értéke ugyancsak 1906 végén 10.390,408 kor. 95 fillérre rúgott. A város ingatlanai a következőkből állanak: I. Külső birtok és pedig: szántóföld 1005,1) kert 12, rét 194, legelő 1057, szőlő 1, erdő 7920 kat. hold a város határában; ebből 5700 kat. hold erdősített terület, a többi a földmívelésügyi miniszter engedélyével most szabadúlt föl az erdőmívelés alól és most kerül mezőgazdasági mívelés alá. Ezenkívül van még a városnak Avasfelsőfalu község határában 4100 k. hold erdőbirtoka. Földadó alá nem eső terület 1364 hold.
1) Abszolut számokban.
A szamos-jobbparti határrészen tervbevett birtokrendezésre való tekintettel, a város közönsége az 1907-ben még mintegy 350 k. hold külső birtokot vásárolt,2) ezzel együtt a külsőségek mennyisége eléri összesen a 16,000 k. hold területet. Becsértéke 3.035,970 kor. 95 fill.3)
2) 175.000 kor. értékben.
3) Ebből 29.528 kor. nem jövedelmező érték.
II. Belsőség 41 k. hold 529 -öl, becsértéke 1.064,213 kor. Ebből 702.964 kor. nem jövedelmező érték.
III. Épületek, 3.173,415 korona értékben, melyből 1.164,420 kor. nem jövedelmez.
Az összes ingatlanok és épületek jövedelme az 1908. évi költségvetési előirányzatban 342,547 koronában van fölvéve.
A vámok és jövedékek 1906. év végén 3.198,040 koronára voltak értékelve. A vegyes beruházások ingatlanokra 228.770 kor. értéket képviselnek. – Összegezve valamennyit, kiadják az elől kitüntetett 10.390,408 kor. 95 fillér vagyonértéket, melyhez hozzáadva az 1907. évi 310,000 korona értékű újabb szerzeményt,4) az ingatlanok és tartozékaik, valamint a jogok és jövedékek mai összértéke 10.700,408 kor. 95 fillér.
4) Egy értékes belsőség és külsőségek, a város és Avasfelsőfalu határában.
A város külső birtokai, az erdők kivételével, a melyek házi kezelés alatt állanak, bérbe vannak adva, épp úgy, mint a belsőségek és épületek egy része, míg az épületek és belsőségek másik részének különleges rendeltetésük van s közvetetlen hasznot nem hajtanak. Ilyen pl. a város legnagyobb, 22 hold kiterjedésű belsősége, a Kossuth-kert. Az e parkban épült gőzfürdő és kioszk azonban bérbe van adva.
A város középületei: 1. Városháza, 2. a színház, 3. a 11 állami népiskolai telep,5) melyek közül négy belterületen, kettő külterületen és három a Szatmár-hegyen 24épült, továbbá egy-egy gazdasági ismétlő-iskola a szatmári külterületen és a Szatmár-hegyen. 4. Ferencz József-laktanya (közös), 5. József főherczeg-laktanya (honvéd), 6. áll. méntelep, 7. tűzoltó-őrtanya és csendőr-laktanya, 8. közvágóhíd, 9. villamtelep, 10. róm. kath. plébánia, 11. Kossuth-kerti kioszk, 12. Kossuth-kerti gőzfürdő, 13. közkórház, 14. járvány-kórház. 15. Pannonia-szálló és vigadó-épület, 16. Kossuth-kerti vízvezeték- és szivattyú-telep. A monumentális építkezések között még a közúti vashíd említendő és a város jelentékeny anyagi hozzájárulásával épült m. kir. államvasúti nevelő- és tápintézet és a m. kir. dohánybeváltó hivatal.
5) Ez iskolák építési költségeit a város kölcsönből fedezte, a mit az állam törleszt.
A hasznothajtó jogok s jövedékek szintén házi kezelésben vannak. Ilyen a középponti vámhivatal, a vámsorompók, a fogyasztási adók, melyeknek beszedési jogát a kincstárral kötött szerződés biztosítja a város részére. A város évi 116,000 kor. megváltási összeget fizet a kincstárnak az állami- bor és húsfogyasztási adókért. A régi és újabb jövedékek és közvetett jövedelmek részletezve a következők: hídvám, mely az útalap mérlegében 226,220 korona értékkel szerepel, a vásárvám 43,124 kor., a kövezetvám 38,696 kor., a halászat 70 kor., a vadászat 1101 kor., átírási díjak6) 27,129 kor, a városi fogyasztási adó 37,361 kor. és az ásvány- és szikvízadó 12,621 kor. évi átlagos jövedelemmel, a mi összesen 169,902 kor. – Ez a jövedelem húszszorosa adja a 3.198,040 kor. értéket, melylyel e jogok tőkésítve a vagyonleltárba föl vannak véve.
6) Ingatlanok átírása után az érték 1%-a fizetendő.
A város 1906. évi zárszámadásában a fentebb részletezett ingó és ingatlan vagyon a közpapírokkal s 295,259 kor. 61 fill. tartaléktőkével, 196,768 kor. 08 fill. cselekvő hátralékkal és 16 kor. 21 fill. közpénztári készlettel 13.014,461 kor. 11 fillér. Ennyi volt a város összes vagyona 1906 deczember 31-én. Ezzel szemben ugyanakkor volt a városnak 3.006,233 kor. 76 fillér kölcsöne a Magyar Jelzáloghitelbanknál, és 17070 kor. 82 f. szenvedő hátraléka; ilyképen
9. 991,146 kor. 54 fillér tiszta vagyon mutatkozik egyenlegként.
