Uj gazdasági rendszer 1853.
Uj gazdasági rendszer 1853.
Jakab Sándor meghalt és helyét Fülöp Mátyás erdőmester foglalta el, ki teljes erélylyel fogott az erdőgazdaság rendezéséhez. A hűtlen kerülőket elbocsátotta, a Csererdőn, Mocsáron a tisztás helyeket bevetette makkal, de azért az erdő-használatok még mindig a régi szabálytalanságok között mozogtak és az évi pénz-szükséglethez mérten vágták a fát. Az erdő-rontók nagyon elszaporodtak, úgy hogy 1854-ben a megyefőnök elrendelte az erdők tervszerinti kezelését. A terv elkészítésére Éder Ede reklamaczionális erdőbiztost ajánlotta.
Éder el is készítette munkáját, de a főispán nem hagyta jóvá a szakszerűtlen tervet, hanem utasította a hatóságot, hogy azt szakértő, kincstári erdészszel készítesse el és erre Lang Gábort ajánlotta. De ez a gazdasági terv sem vált be. Folytonos vajudások között gazdálkodtak 1860-ig, a mikor Boros Bálint polgármester felhívta Riedler Ede erdődi uradalmi főerdőmestert, hogy készítse 59el az üzemtervet és oszsza be az erdőket vágásokra; Szegedi Imre mérnökkel pedig felmérette az erdőket. 1861-ben Schőnpflug Ignácz és Fülöp Mátyás is kiestek a választásnál és helyettük Jakab Károly erdészt és kisegítőül Sík Károly alerdészt választották meg. Szabályzatot hoztak az erdőknek miként leendő legeltetésére, a főerdészi állásra pályázatot hirdettek és ez állásra Riedler Antalt választották meg.
